Szlovéniában az iskolarendszerű szakképzés a felső középfokú szinten kezdődik, és többnyire állami iskolák biztosítják. A jogszabályok előkészítéséért, a finanszírozásért, valamint a programok, előírások és képesítések elfogadásáért az egyedüli felelős az Oktatási, Tudományügyi és Sportminisztérium. Miközben az oktatási minisztérium rendszerszinten foglalkozik a szakképzéssel, a Szlovén Köztársaság Szakképzési Intézete (CPI) felelős a gyakorlati szintű szakképzésért; nyomon követi és irányítja a szakképzés fejlődését, valamint gondoskodik a tanártovábbképzésről és a szakmai normákról. A CPI emellett a minisztériumok, az iskolák és a szociális partnerek közötti összekötőként is szolgál.
A szakképzési programok
A kötelező alapszintű oktatást követően a szakképzésben részt vevő diákok a következő felső középfokú képzésekre iratkozhatnak be:
• felső középfokú műszaki képzések (ISCED-P 354): szakmai maturával (két általános és két szakmai – elméleti és gyakorlati – vizsgával) záruló négyéves programok. Ezek a képzések 40%-ban általános tantárgyakból és 4–12 hetes, munkahelyi környezetben történő tanulásból állnak. A szakmai matura letételét követően a diák beiratkozhat valamely felsőfokú szakképzésre (ISCED-P 554), a szakoktatás első ciklusába tartozó képzésre (ISCED-P 655), vagy beléphet a munkaerőpiacra.
• felső középfokú szakképzési programok (ISCED-P 353). Ezeknek a hároméves, munkaerőpiac-orientált programoknak két ága létezik:
– iskolai ág: a képzés körülbelül 20%-a (legalább 24 hét) valamely munkáltatónál zajlik, a fennmaradó része pedig az iskolában (általános tantárgyakkal és szakképzési modulokkal);
– tanulószerződéses gyakorlati képzési ág: a képzés legalább 50%-a valamely munkáltatónál zajlik, legalább 40%-a pedig – általános tantárgyakkal és szakképzési modulokkal – az iskolában.
Az ágak között a képzés közepén lehet váltani. A záróvizsgákat követően mindkét ág diákjai beléphetnek a munkaerőpiacra vagy beiratkozhatnak ISCED-P 354. szintű kétéves műszaki szakoktatási programokra, amelyek szakmai maturával zárulnak;
• rövid felső középfokú szakképzési programok (ISCED-P 353): kétéves képzések, amelyek kevésbé magas követelményeket támasztó (asszisztensi szintű) foglalkozások betöltését vagy a szakmai képzéseken történő továbbtanulást teszik lehetővé a tanulók számára.
A 2016/2017-es tanévben a diákok 35,1%-a általános felső középfokú képzésekre, 59,5%-a pedig felső középfokú szakképzésre iratkozott be (41,5% műszaki képzésekre, 16,6% szakképzési programokra, 1,4% pedig rövid szakképzési programokra).
A szakmai vagy általános maturával rendelkező tanulók beiratkozhatnak kétéves felsőbb szintű szakmai képzésekre (ISCED-P 554), amelyeket állami szakképző iskolák és magán képzési szolgáltatók biztosítanak. E képzések 40%-ban munkahelyi környezetben történő tanulásból állnak, amely vállalatoknál zajlik. A 2016/2017-es tanévben a diákok 4,6%-a iratkozott be ilyen típusú képzésekre.
Felnőttkori tanulás és szakmai továbbképzés
A felnőttek ugyanazokra a formális szakképzési programokra iratkozhatnak be, mint a fiatalok. Az ismeretek értékelésének megszervezése és eszközei igazodnak a felnőtt tanulókhoz (például modulok alkalmazása és felmentések lehetővé tétele). A felnőttek szakmai továbbképzésben is részt vehetnek, amelyet rendszerint magánvállalatok biztosítanak; e képzések nyújtását nem szabályozza jogszabály. A felnőttoktatási tanácsadó központok és egy független tanulmányi központokból álló hálózat számos, a felnőttoktatást támogató tevékenységet szerveznek.
A 2015/2016-os tanévben a felnőttek 4,96%-a iratkozott be általános felső középfokú képzésekre, 95%-a pedig felső középfokú szakképzésre (62,6% műszaki képzésekre, 31,7% szakképzési programokra, 0,7% pedig rövid szakképzési programokra).
A nemzeti szakképesítési rendszer (NVQ) olyan 18 év feletti felnőtteket céloz meg, akik el szeretnék ismertetni az iskolarendszerű oktatáson kívül megszerzett tudásukat. A rendszer 2000 óta működik.
