Refernet-Hungary Facebook

    A Cedefop szakképzéssel kapcsolatos első közvélemény-kutatása

    Hogyan gondolkodnak Európa polgárai a szakképzésről? Milyen a szakképzés megítélése az egyes tagállamokban? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cedefop 2016 nyarán elvégzett közvéleménykutatása. Ilyen átfogó, az EU összes tagállamára kiterjedő felmérés korábban még nem volt. 

    A magas színvonalú szakképzési rendszerek hozzájárulnak a munkanélküliség elleni küzdelemhez, a munkaerő-piacra történő integrációhoz és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez.  A szakképzés vonzó képzési alternatívává tételének meghatározó eleme annak megértése, hogy mennyire tájékozottak az emberek a szakképzéssel kapcsolatban, mennyire vonzó és átjárható, mennyire elégedettek a képzéssel és a tanulási kimenetekkel a benne résztvevő tanulók illetve a leendő munkáltatók, valamint a megszerzett szakképesítésnek milyen a munkaerő-piaci értéke, milyen gyorsan lehet állást találni vele. 

    Ezen kérdések árnyaltabb vizsgálata érdekében az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) 2016-ban elindította a legelső közvélemény-kutatását, amely széleskörű adatokkal szolgál az európai szakképzés tudatosításával, vonzerejével és eredményességével kapcsolatos európai véleményekről.  A közvélemény-kutatás az EU mind a 28 tagországában lezajlott. Összesen 35.646 személyt kérdeztek meg, az egyes tagországok lakosságának arányában, Magyarországon 1046 személyt. A válaszadók különböző társadalmi hátterű 15 éves és annál idősebb személyek.   A kérdőívet mindenkinek a saját anyanyelvén kellett megválaszolnia. A kérdezés időpontja: 2016. június 01-29. A kérdőív a középiskolai tanulmányokra irányul. Célja a szakképzési rendszerek minőségének emelése, ami hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez és a munkaerőpiacra történő integrációhoz. A szakképzési rendszernek rugalmasan kell reagálnia a gazdasági és munkaerő-piaci szükségletekre, össze kell hangolnia a gazdasági szereplők és képzési intézmények együttműködését. 

    Ugyanakkor sok tagállamban a szakképzést még mindig a gimnáziumi oktatás mögötti, un. második választásnak tekintik. A Cedefop rendszeresen megjelenteti az egyes tagországok aktuális szakképzési rendszerét, valamint tanulmányozza az egyes szakképzési politikák és munkaerő-piaci igények közötti különbségeket. A jelenlegi közvélemény-kutatás a szakképzéssel kapcsolatos európai véleményekről egy mélyebb és szélesebb körű képet szeretne adni, ami releváns információt szolgáltat a szakképzés politika alakításához. A közvélemény-kutatáshoz az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerén (ISCED) és a Cedefop terminoló-giáján alapuló operatív fogalommeghatározásokat használták.  

    1. A közvélemény-kutatás főbb eredményei:

    1.1. Általánosan valamennyi EU tagországra vonatkoztatva:

    Jelentős különbségek vannak a különböző országok között a szakképzéssel kapcsolatos tájékozottság és annak ismertsége tekintetében.  46%-tól 91%-ig terjed azon válaszadók aránya, akik tudják, hogy mit jelent a szakképzés fogalma. Általánosságban a szakképzést olyan oktatással vagy képzéssel azonosítják, amely egy adott szakmára készít fel. 

    A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szakképzésnek pozitív a megítélése Európában, különösképpen a munkahelyen történő könnyebb elhelyezkedés illetve a munkáltató szükségleteivel egyező szakma megszerzésének tekintetében. Mégis, ha a gimnáziumi oktatással hasonlítják össze a válaszadók többsége szerint annak megítélése sokkal kedvezőbb. Ráadásul az európaiak többsége egyetért azzal, hogy az alacsonyabb érdemjegyekkel rendelkező tanulókat irányítják a szakképzés felé. 

    A szakképzésben résztvevők több tekintetben elégedettebbek képzésükkel, mint azok, akik gimnáziumi oktatásban vettek részt. Főleg a megszerzett szakmához kapcsolódó készségek tekintetében elégedettebbek a szakképzésben résztvevők, mint a gimnáziumi oktatásban résztvevők. Viszont a kulcskompetenciákat, mint idegen nyelvismeret, kulturális tudatosság, matematikai ismeretek, stb., a középiskolai  szakképzésben nem fejlesztik annyira, mint a gimnáziumi oktatásban. 

    A munkaerőpiacra történő elhelyezkedés tekintetében a szakképzésben résztvevőknek kevesebb idejükbe kerül hosszú távú munkát találniuk, mint a gimnáziumot végzetteknek, míg karrier lehetőségeikkel mindkét oktatási rendszerben résztvevő válaszadók egyformán elégedettek.   

    Összességében az európai szakképzés meglehetősen pozitív megítélés alá esik. A legnagyobb probléma azonban, hogy sokan még mindig második választásnak tekintik a gimnáziumi oktatás után, és úgy gondolják, hogy olyanok választják akik „nem elég jók” a gimnáziumi oktatáshoz. A szakképzésre gyakran tekintenek úgy, mint olyan lehetőség, amellyel gyorsan munkahelyet lehet szerezni, de nem jól fizetett és megbecsült munkát. Az országok közötti főbb különbségeket még vizsgálják, hogy meghatározhassák a szakképzésről alkotott nézetek egyes nemzeteken belüli összefüggéseit.

    1.2 A közvélemény-kutatás eredményei Magyarországra vonatkoztatva: 

    Magyarország sok tekintetben követi az EU-s átlagot, főleg a szakképzés hatékonyságának és a vele való elégedettség tekintetében. A legnagyobb tekintetben a szakképzéssel kapcsolatos tájékozottságban és annak vonzerejében tértek el a magyar válaszok az EU-s átlagtól. 

    A magyar válaszadók 90%-a mondta azt, hogy a szakképzés a munkába állás előtt történik, az EU-s átlag 75%. A magyar válaszadók 90% szerint a szakképzés oktatási intézmény kereti között folyik, az EU-s átlag 75%. Magyarországon a válaszadók 45% mondta azt, hogy a család vagy barátok hatására választotta a szakképzést, az EU-s átlag 31%. Az EU-s polgárok 46 %-ban gondolják úgy, hogy középiskolai tanulmányaikat szakképzés keretében végezve könnyebben találnak munkát, a magyaroknak csak a 32%-a. Az EU-s válaszadók 86% szerint a szakképzés keretében olyan készségeket lehet elsajátítani amelyekre a munkáltatóknak szükségük van, a magyaroknak csak a 77%-a ért egyet ezzel. Az európaiak 14 %-a választja a szakképzést karrier lehetőség céljából, a magyar válaszadóknál az arány 27%. A gimnáziumi  oktatásban résztvevő magyar válaszadók 69%-a gondolja úgy, hogy oktatása felkészíti a másokkal történő együttdolgozásra, az EU-s átlag 81%. Arra a kérdésre, hogy középiskolai tanulmányai megkezdése előtt volt e valaki, aki azt tanácsolta, hogy ne válassza a szakképzést, a magyar gimnáziumi oktatásban részt vett válaszadók 51 %-a válaszolt igennel, míg az EU-s átlag 25%. Ezzel az eredménnyel, az összes ország közül mi voltunk azok, ahol legtöbben tanácsolták el a szakképzéstől azokat a válaszadókat, akik középiskolai tanulmányaikat gimnáziumban végezték. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy napjainkban egy középiskolai tanulmányai megkezdése előtt álló fiatalnak a gimnáziumi oktatást vagy a szakképzést ajánlaná mind a szakképzésben, mind a gimnáziumi  oktatásban részt vett magyar megkérdezettek magasabb arányban ajánlanák a szakképzést, mint az EU-s átlag.  (az összes magyar válaszadók 61%-a az EU-s 40%-al szemben.)

    A szakképzés nemzetenkénti megítélésénél a megkérdezett, szakképzésben résztvevő magyarok 49 %-a gondolja úgy, hogy országában a szakképzés megítélése pozitív, az EU-s átlag 69%. A gimnáziumi oktatásban részt vett magyar válaszadóknál is hasonló a helyzet, 47% gondolja pozitívnak a középiskolai szakképzés megítélését országában, míg az EU-s átlag 65%. A magyar válaszadók 71%-a gondolja úgy, hogy a magyar kormánynak előnyben kellene részesítenie a szakképzés fejlesztését a gimnáziumi oktatással szemben, az EU-s átlag 49%.

    A Cedefop szakképzéssel kapcsolatos közvélemény-kutatásának magyar eredményeit ismertető tanulmányát ITT lehet elérni.

    További információt angol nyelven a következő linkre kattintva lehet elérni: Cedefop European public opinion survey on vocational education and training

     

    Legfrissebb hírek

    • Magyar aranyérmes bútorasztalos a WorldSkills 2019 versenyen

      Magyar fiatal lett a világ legjobb bútorasztalosa a Kazanyban rendezett WorldSkills verseny döntőjén. Simon Krisztián aranyérme mellett további tizenegy Kiválósági Érmet szereztek a magyar szakképzésben tanuló diákok. A magyar csapat minden második tagja éremmel tért haza Oroszországból. A 2019. augusztus 22-27. között megrendezett 45. WorldSkills versenyen 22 szakmában 24 versenyző képviselte Magyarországot. A szakképzés olimpiájaként számon tartott eseményen Simon Krisztián bútorasztalos aranyérmet szerzett. A Veszprémi Szakképzési Centrum frissen végzett diákja már állt a dobogó legfelső fokán a tavaly szeptemberben, Budapesten megrendezett EuroSkills-en. A világdöntőre, ahogy a korábbi versenyekre is, Fekete Zoltán, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum tanára készítette fel a versenyzőt.

      Forrás: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapja

      További információ a következő linken olvasható: Világelső a magyar asztalos szakképzés

       
    • Cedefop Fotópályázat 2019 – „Mondd el a történeted!”

       

       

      Az Európai Unió és a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) negyedik alkalommal hirdeti meg fotópályázatát a szakképzésben tanuló diákok számára. A sikeres pályázónak olyan élményalapú pályamunkát kell benyújtania, mely kapcsolódik a szakképzés világához.

      A pályázat során a résztvevőknek egy 4-5 fotóból álló fényképes történetet kell készíteniük, melyet egy rövid, legfeljebb 100 szóból álló leírással kell kiegészíteni, bemutatva a munkájuk mögött álló koncepciójukat. A pályázat során kizárólag a szakképzésben vagy felnőttképzésben tanuló diákok, hallgatók által indított csapatok jelentkezését várják.

      A 2018. évi rendkívül sikeres pályázati felhívásra 18 ország több mint 100 csapata nevezett.

       
    • „Szakma Sztár Fesztivál”: elődöntő az Audi Hungariánál

      Az AUDI HUNGARIA Zrt. Projekt- és Tréningközpontja adott otthont a „Szakma Sztár Fesztivál” elődöntőjének az autóipari szakmákban. A versenyre az ország 43 szakképző iskolájából érkeztek tanulók, akik nyolc autóipari szakmában tapasztalt zsűri előtt mérték össze tudásukat. Az Audi Hungaria és partneriskolái duális képzésének hat tanulója indult a megmérettetésen. 

      • 67 szakmunkástanuló 8 autóipari szakmában mérte össze tudását az Audi Hungaria Projekt- és Tréningközpontjában

      • Dr. Knáb Erzsébet, a vállalat személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja: „Duális szakképzésünkben a legmodernebb technológiákat megismerve sajátítják el a tanulók az autóipari szakmákat.”

       

    H-1089 Kálvária tér 7
    Budapest, Magyarország

    Telefon: (+36 1) 477-5600

    Email:  gomorineoj@nive.hu

    © 2016 ReferNet Magyarország

    Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in C:\inetpub\wwwroot\nive\site\refernet\modules\mod_menu\helper.php on line 97