Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) céljai szerint Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálra tesz szert a kiemelt gazdasági területeken – mondta el Palkovics László a kutatóintézeti vezetők számára rendezett egyeztető fórumon 2019. január 17-én, Budapesten. 

Az innovációs és technológiai miniszter a konzultáción a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására irányuló kormányzati terveket mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei meghívott és teljes létszámban megjelent vezetőinek.

Palkovics László helyzetértékelése szerint Magyarország az innovációs teljesítményben kedvező adottságai ellenére ma még jelentősen elmarad a vezető európai országoktól, ami az eddigi kutatás-fejlesztési struktúra átalakítását indokolja. A finanszírozási rendszer fejlesztésére vonatkozóan a miniszter kijelentette: a kormány célkitűzése az 1,8 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítás elérése 2020-ra. Az állami szerepvállalás erősítésén túl a mintegy 330 milliárd forintnyi többletforrás előteremtéséhez a vállalati források további dinamizálása is szükséges, amit a felsőoktatás és a költségvetési kutatóhelyek minőségi fejlesztésével, versenyképességének javításával is támogatni kell – fejtette ki.

A javaslatok szerint a jövőben elválik egymástól az innovációs és kutatási finanszírozás, az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő Kutatási Alap. Az új finanszírozási struktúra három pillérre támaszkodik, külön-külön támogatja a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és az innovációt elősegítő kutatásokat. A források felhasználásának elveiről és módjáról, a támogatandó tématerületek meghatározásáról a hamarosan létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács dönt. Az Alapok forrásait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezeli, amely az uniós támogatásokra vonatkozó pályázati rendszert is működteti, és amelynek funkciói szellemi tulajdonvédelmi feladatokkal egészülnek ki. Az MTA kutatóintézet-hálózata esetén így a közösségi szempontok az eddigieknél nyomatékosabban jelennek meg a stratégiai irányok elfogadásában, a finanszírozásban és az eredményesség értékelésében.

Az állami kutatóintézet-hálózat átalakítására vonatkozó tervek szerint német mintához igazodva elkülönül egymástól a felfedező és alkalmazott kutatás, valamint a gazdasági tudásszolgáltatás háttere. Az MTA, a minisztériumok hálózata és a felsőoktatási intézmények között egyértelműbb, a párhuzamosságokat kiküszöbölő feladatmegosztás jöhet létre.

Palkovics László a megjelentek együttműködését kérte a hazai kutatás-fejlesztés és innováció hatékonyságának növeléséhez. Hangsúlyozta: a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer a bevált nemzetközi gyakorlatok meghonosításával korszerűsíthető, a versenyképességet fokozó intézkedések eredményes végrehajtása minden érintett érdekét szolgálja. Az ITM vezetői arról is tájékoztatták a megjelenteket, hogy milyen törvényes módon tudja átcsoportosítani forrásait a dologi kiadások átmeneti finanszírozása érdekében az MTA, ahogy tette ezt már korábban is.

(ITM Kommunikáció)