A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” elnevezésű kiemelt projektjének keretében tartott Tematikus Konzultációs Napokat, a GINOP-6.2.3-17 azonosító számú, „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” elnevezésű projektben résztvevő szakképzési centrumok képviselői részére. A 2018. június 6-án és 7-én megtartott események programjának középpontjába a „jó gyakorlatokat” állították a szakmai megvalósítók, akik olyan szakképzési centrumokat kértek fel előadónak, amelyek a GINOP-6.2.3-17 kedvezményezettjeiként figyelemreméltó módon készítették el az Intézkedési- és Cselekvési terveket, valamint a Helyzetértékelési dokumentumokat.

A Tematikus Konzultációs Napokon részt vett Magyar Zita Főigazgatói Jogkörben Eljáró Szakmai Főigazgató-Helyettes Asszony és Bordás Rita Projektirányítási Főigazgató-Helyettes Asszony is. Köszöntőikben mindketten hangsúlyozták a hasonló szakmai kezdeményezések fontosságát és az együttműködés gyakorlati hasznát is.

A köszöntők után az első előadó Horváth Ádám, a Digitális Oktatási Módszertani Központ Divízióvezetője volt, aki a digitális alapkompetencia elterjesztésének fontosságáról beszélt, valamint a GINOP-6.2.3-17 felhívás keretében megvalósuló digitális fejlesztési lehetőségekről tartott tájékoztatást. Horváth Ádám elmondta, hogy a legjobb az lenne, ha a diákok már úgy érkeznének a szakképzési rendszerbe, hogy a digitális eszközöket készségszinten használják, hiszen akkor a középiskolában már nagyobb hangsúlyt kaphatna a diákok szakmai informatikai eszközökkel történő megismertetése. A Digitális Közösségi Alkotóműhelyek célja tehát nem az informatikai szaktárgy fejlesztése, oktatása, hanem az adott szakma és bármely informatikai eszköz összehangolása, valamint a diákok digitális problémamegoldó képességének fejlesztése.

A következő előadó Lőrincz Krisztián, a GINOP-6.2.2 kiemelt projekt szakmai vezetője volt, aki a GINOP-6.2.2 kiemelt projekt megvalósítóihoz beérkezett Cselekvési tervek és Helyzetértékelési dokumentumok alapján ismertette a leggyakoribb típushibákat, például a hiányos adatszolgáltatást, illetve a kötelezően megvalósítandó és a választható tevékenységek leírásai kapcsán a nem megfelelően részletezést. Elhangzott, hogy a jövőre nézve fontos és pozitív változás a szakképzési centrumok számára, hogy az Irányító Hatóság támogatja a második mérföldkő elérésének dátumváltoztatását, így a tanulócsoportok megalakításának határideje a jelenlegi szeptember eleji időpont helyett, 2018. október 31-re változhat.

SZOMBATHELYI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Az első tematikus nap első két előadója Rettegi Attila, a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Főigazgató, és Kiss-Bauer Szilvia projektmenedzser volt. Előadásaikból a megjelentek megismerhették a szakképzési centrum terveit és munkamódszereit.

Rettegi Attila elmondta, hogy az előkészületek során nagy hangsúlyt fektettek a problématérkép összeállítására, amire a megvalósítási terveiket alapozták. A megvalósítás során PDCA (plan-do-check-act) menedzsment módszerrel fogják monitorozni a projekt hatékonyságát.

Kiss-Bauer Szilvia projektmenedzser főként a cselekvési tervek elkészítésének menetéről prezentált, és a prioritásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a pályaorientációs tevékenység hatékonyságát jelentős mértékben fogják növelni az elkövetkező időszakban, továbbá kiemelt hangsúlyt fordítanak a tehetséggondozás területére.

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Főigazgató Asszonya, Pelyhéné Bartha Irén bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ország különböző szakképzési centrumainak lényegesen eltérő feladatokkal, nehézségekkel kell megbirkózniuk, amelyeket az eltérő földrajzi fekvés, vagy éppen a szociális háttér különbségei okozhatnak. Pelyhéné Bartha Irén megemlítette, hogy a projekt tervezésének első lépéseként az egyes tagintézmények már bevált „jó gyakorlatait” gyűjtötték össze a megvalósítók, majd ebből állítottak össze egy koherens, a teljes szakképzési centrumra alkalmazható koncepciót. Egy olyan közös irányt határoztak meg, amelyet a teljes szakképzési centrumra, valamint annak minden tagintézményére alkalmazni tudnak a későbbiekben.

Kiss Hajnalka szakképzési referens a centrum Helyzetértékelési dokumentumának, valamint Cselekvési tervének elkészítési folyamatát mutatta be. Bevezetőjében kiemelte, hogy nagy segítséget jelentett számukra a megfelelő projektdokumentáció, valamint a korábbi konzultációs napok tanácsai is, amelyeket a GINOP-6.2.2 kiemelt projekt szakmai csapata biztosított a centrumok részére. Kiss Hajnalka kiemelte, hogy az első mérföldkő eléréséhez az egyik legnehezebb feladat a Helyzetértékelési dokumentum elkészítése volt. Elmondása szerint kifejezetten sok egyeztetésre volt szükség ahhoz, hogy megfelelő és pontos képet kapjanak, ezáltal hiteles adatokkal dolgozhassanak a szakmai anyag elkészítése során. A feladatok strukturálását úgynevezett problémakatalógussal oldották meg, ezzel a módszerrel sikerült minden esetben a releváns kérdésekre fókuszálniuk. Nagy figyelmet fordítottak a célok és célértékek beállítására szakképzési centrum- és tagintézményi szinten egyaránt. Véleménye szerint a megfelelő tervezésnek köszönhetően a projekt során pontosan kiszámítható lesz, hogy melyik tagintézménytől mi várható el a megvalósítási időszak során. A koncepció fontos része volt, hogy a gyakorlati megvalósításra vonatkozó konkrétumok helyben, az egyes tagintézményekben kerüljenek megfogalmazásra.

PÉCSI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

A második Tematikus Konzultációs Napon Bujtor István, a Pécsi Szakképzési Centrum projektmenedzserének előadása nyitotta a szakmai programot, aki prezentációjában egészen a projekttel kapcsolatos gondolatmenet kialakításáig visszanyúlt. Kiemelte, hogy a pécsi projekt eredeti megvalósíthatósági tanulmányának valamennyi fontos elemét megtartották, és az operatív végrehajtás során képesek lesznek kivitelezni is azokat. Ezek között említette a támogatási környezet létrehozását, az új motivációs bázisok megteremtését, a pedagógusok esetében pedig a szemléletváltás elérését. A tervek között olyan jó gyakorlatok kivitelezése került megemlítésre, mint a „Világbanki program”, valamint a „Piacorientált Szakképzés Fiataloknak”. A projektmenedzser véleménye szerint a projekt céljainak összhangban kell lennie az Irinyi Tervvel és az Ipar 4.0 gondolatiságával.

A Megvalósíthatósági tanulmány megírásakor a Pécsi Szakképzési Centrum egy saját, önálló felmérést készített, amely alapján képesek voltak egy szociális kutatást lefolytatni. Ez a kutatás képezte a tanulmány alapját, továbbá ennek a köszönhetően a projekt kezdetére már egy előkészített rendszer alapjait sikerült lerakni, ezáltal sikerült gyorsan kiválasztani a projektben dolgozó szakmai stábot.

Bujtor István kiemelte, hogy az Irányító Hatóság munkatársainak segítsége nagy szerepet játszott az első mérföldkő sikeres teljesítésében. A Helyzetértékelési dokumentum, valamint az Intézkedési- és a Cselekvési tervek elkészítésénél sikerült hatékonyan koordinálni a szakképzési centrum alá tartozó 13 tagintézmény munkáját, ezt segítették a rendszeres kiscsoportos, operatív rendszerű munkacsoport-ülések, amelyeket kifejezetten ebből a célból vezettek be.

DUNAÚJVÁROSI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

A második nap utolsó szakmai előadásában a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum jó gyakorlatát ismerhették meg az érdeklődők. Fábos Zsolt projektmenedzser elmondta, hogy a projekt célja összhangban áll azokkal az elképzelésekkel, reformokkal, amelyek alapján a szakképzési centrum szakemberei is elképzelik a jövő szakképzését. Kiemelte, hogy a projekt sikerességének alapja egy olyan átfogó szemléletváltás megvalósítása, amelynek hatására „a mi iskoláink jobbá válnak”.

A projekt jó gyakorlatát a dunaújvárosi projekt koordinátora, dr. Glavanits Judit mutatta be, aki két fontos gondolatot emelt ki, amihez a tervezésnél és a kivitelezés során is ragaszkodtak: a fenntarthatóság és a kivitelezhetőség fontossága, ami azt jelenti, hogy a fejlesztések jelentős részét – lehetőségeikhez mérten – a szakképzési centrumban rejlő belső erőforrások felhasználásával kívánják megvalósítani. Az első mérföldkő teljesítésének feltétele számukra az volt, hogy a centrumban rejlő lehetőségeket, kapacitásokat maximálisan feltérképezve kerüljenek kidolgozásra az Intézkedési- és Cselekvési tervek. Dr. Glavanits Judit kiemelte, hogy lehetőséget biztosítottak a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum pedagógusainak arra, hogy szabadon előállhassanak javaslatokkal, ötletekkel a projekttel kapcsolatban. Ennek a közös gondolkodásnak köszönhetően sikerült felderíteni a centrumon belüli „belső” lehetőségeket, és kiaknázni a centrum szakembereiben rejlő potenciált.

A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum előadása után a GINOP-6.2.2-es kiemelt projekt szakmai vezetője zárta a szakmai napot. A jelenlévő vendégeknek lehetőségük volt még kérdések feltételére széles hallgatóság előtt, később pedig személyes beszélgetésekre. Mind a résztvevők, mind pedig a GINOP-6.2.2 szakemberei hatékonynak és sikeresnek ítélték a két tematikus konzultációs napot.

Prezentációk letöltése: