NSZFH | Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések

 

Kizárólag „D” képzési körben engedéllyel rendelkező intézménynek el kell-e végeztetni az Fktv. 14. § szerinti külső értékelést?

Nem, mivel a törvény 11. § alapján a kizárólag „D” képzési körben engedéllyel rendelkező intézménynek nem kell minőségbiztosítási rendszert működtetni.

 

Kérhető-e az engedély visszavonása akkor, ha a visszavonni kívánt képzés már elindult?

A folyamatban lévő képzések befejezésének időpontját megelőzően nincs lehetőség az engedély visszavonására. Az engedély visszavonására irányuló, indoklással ellátott kérelmet írásban kell eljuttatni Hatóságunkhoz, melyet követően hozunk döntést a visszavonásról.

Amennyiben rendelkezik vagyoni biztosítékkal, úgy a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése értelmében a felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedélyezett felnőttképzési tevékenysége folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenysége megszűnését követő 6 hónapig. Ennek megfelelően a vagyoni biztosíték feloldásához Hatóságunk csak a felnőttképzési engedély visszavonásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 6 hónap elteltével adja meg a hozzájárulást, melyet a határidő leteltét követően Önöknek kell kezdeményezniük. Amennyiben ez megtörtént, írásban, nyilatkozatban járulunk hozzá ahhoz, hogy a vagyoni biztosíték feloldásra kerüljön. Ezen hozzájárulást kell a pénzintézethez továbbítani, ahol a nyilatkozat birtokában megszüntetik a vagyoni biztosítékról szóló szerződést, és rendelkezésre bocsátják a lekötött összeget.

 

A FIR rendszerben hogyan lehet a teljes egészében on-line képzések jogszabályban előírt adatszolgáltatását rögzíteni?

Az „Alapadatok” mezőit a szokásos módon kell kitölteni. Egy képzési ütemet kell rögzíteni, célszerű folyamatos ütemezéssel. Képzési helyszínnek az intézmény székhelyét célszerű megadni. A képzés egység kezdete és vége dátum ebben az esetben megegyezik az alapadatoknál rögzített képzés kezdete és tervezett vége dátummal. Be kell jelölni, hogy elméleti vagy gyakorlati képzés. A napi órabeosztáshoz, az oktatás időtartamához kérjük, szíveskedjen pl. 00.00-24.00 beírni. Ezután szükséges a” Megjegyzés” rovatba írni, hogy pl. Online tanfolyam, személyes kontaktóra nélkül, vagy egyéb releváns információkat.

 

A FIR rendszerben a Létszám menüpontban a beiratkozottak létszáma módosítást követően nem változik, illetve nem látszik a berögzített képzésből kimaradtak létszáma, vagy a képzésbe időközben bekapcsolódók létszáma. Ez nem okoz problémát?

A létszám menüpont csak beviteli mezőket tartalmaz, ott csak az aktuális módosításokat kell elvégezni, a létszámadatok módosítását a naplózás menüpontban lehet nyomon követni.

 

A FIR rendszerben milyen időpontig lehet módosítani a beiratkozottak létszámát?

A képzés indulásának napjáig lehet módosítani, a későbbiekben már a képzésből kimaradtak létszáma, vagy a képzésbe időközben bekapcsolódók létszáma mezőket kell kitölteni.

 

A FIR rendszerben a vizsgára vonatkozó adatok kitöltése kötelező-e és ha igen, a feltöltésnek van-e határideje?

A felnőttképzésről szóló törvény 15. § (7) bekezdésben foglaltak alapján a vizsgára vonatkozó valamennyi adat kitöltése csak a szakmai és egyéb képzések („B” és „D” képzési kör) vonatkozásában kötelező, a vizsgát követően, vagy legkésőbb az elégedettségmérés adatszolgáltatásával egy időben kell megtenni. Ha a képzés nem zárul vizsgával (pl: bizonyos tréningek), a vizsgára vonatkozó adatokhoz semmit nem kell beírni. Az OKJ-s vizsgák esetében a 15. § (7) bekezdés e) a vizsgán megjelentek létszáma; f) a sikeresen vizsgázók létszáma; g) a vizsgázók átlageredménye pontok kitöltése nem kötelező.

 

A FIR rendszerben a támogatott képzések esetében meg kell adni a támogató adatait. Ki minősül támogatónak? A támogató adatai honnan szerezhetők meg?

Támogató a támogatási forrás felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt. A támogatott a támogatási szerződésből nyeri ki a támogató adatait. Amennyiben nem a felnőttképzést folytató intézmény a támogatott, a felnőttképzésről szóló törvény 23. § (2) bekezdés értelmében a megrendelő a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a képzés megrendelésekor köteles a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.

 

A csoport létszámában változás történt, amit a rendszer nem enged módosítani. Ha valaki kiiratkozik, vagy időközben beiratkozik, hogyan lehet rögzíteni a FIR rendszerben?

A létszám fülön belül kell megadni a képzésből kimaradtak, vagy a képzésbe bekapcsolódók számát. Ezzel együtt módosítani szükséges a támogatottak, nem támogatottak létszámát is.

 

Lehet-e az engedélyezett nyelvi képzési programot - külön engedélyezés nélkül - úgy módosítani, hogy másik programkövetelmény alapján készül a módosított program?

Igen, az engedélyezett KER szinteken belül lehet, azonban egy képzési program csak egy programkövetelmény alapján készülhet, és szakértő által minősíttetni kell.

 

OKJ-s alap-szakképesítésre vonatkozó felnőttképzési engedéllyel indítható-e rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzést?

Igen, egy OKJ-s alap szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében nevesített rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés indítható az engedély birtokában, ám az intézménynek szükséges szakértővel minősített – „módosított”- képzési programmal rendelkeznie, amelyre vonatkozóan a felnőttképzési szerződést köti.

 

Kell-e módosítani a 2014-ben, NMH nevére kötött vagyoni biztosítékról szóló szerződést?

Nem kell módosítani. A módosítást elégséges majd akkor megtenni, ha a szerződést a vagyoni biztosíték mértékének változása miatt amúgy is módosítani kell. A 2015-ben kötött szerződéseknek azonban már az NSZFH nevére kell szólnia.

 

Engedélyeztetni kell-e az engedélyezett, és időközben szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény alapján módosított képzési programot?

Amennyiben a képzési program megnevezése nem változik, és az tartalmazza a programkövetelmény 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott megnevezését, nem kell engedélyeztetni. A programkövetelmény alapján módosított programot szakértővel minősíttetni kell és meg kell őrizni. Azt csak a Hatóság kérésére kell bemutatni, vagy nyilatkozni annak meglétéről.

 

Valóban lehet-e iskolarendszeren kívüli képzést indítani mindenféle külön engedély, bejelentés, nyilvántartás, akkreditáció nélkül?

A felnőttképzési intézmények és képzési programjaik – 2001. évi CI. törvényben szabályozott- nyilvántartási rendszere 2013. szeptember 1-től hatályát vesztette, megszűnt.

Az új felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képző intézmények (a jelenleg felnőttképzési intézményi akkreditációval rendelkezők és majd a hatósági engedéllyel rendelkezők) nyilvántartásáról a 2013. évi LXXVII. törvény 5. §- a rendelkezik.

Az új felnőttképzési törvény csak azon képzők működését szabályozza, amelyek államilag elismert végzettségekre felkészítő (OKJ szerinti szakképesítés, illetve általános nyelvi képzés), valamint állami, uniós forrásból támogatott képzéseket valósítanak meg (utóbbiakba nem tartoznak bele azok a képzések, melyeket külön jogszabályok szabályoznak, például az un. „hatósági képzések”, ezekre a képzésekre támogatás igénybevétele esetén sem terjed ki az új törvény).

E képzéseket a törvény szabályozási szempontból négy nagy körre osztja: OKJ szerinti szakképzések (1. képzési kör), támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör), általános nyelvi képzés és támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör), egyéb támogatott általános képzések (4. képzési kör), (a négy képzési kör összefoglalóan: felnőttképzésben szabályozott képzések).

Egyéb szakmai képzés alatt a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához, illetve magasabb szintű végzéséhez szükséges felkészítést értjük.

Általános nyelvi képzés alatt az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés.

Az egyéb támogatott általános képzés felzárkóztató, informatikai, állampolgári vagy – a támogató szándéka szerint - bármilyen más, a szakmai és nyelvi kompetenciák megszerzésétől eltérő célra irányuló képzés lehet.

Az új törvény tehát kizárólag az államilag elismert végzettségre irányuló (OKJ, KER szerinti nyelvi), és a támogatásban részesített képzésekre vonatkozik.

Azok a képző intézmények, melyek nem rendelkeznek felnőttképzési intézményakkreditációval és nem rendelkeznek hatósági engedéllyel – nem tartoznak az új felnőttképzési törvény hatálya alá, a fenti négy képzési körbe tartozó képzéseket nem folytathatnak. Ezen képzők kizárólag az eddigiekben meghatározott képzési körhöz (1-4.) nem tartozó képzési programokat bonyolíthatnak 2013. szeptember 1-től, melyhez külön engedély vagy előzetes bejelentés valóban nem szükséges, azonban a képzés befejezését követő statisztikai jelentési kötelezettség rájuk is vonatkozik (OSAP, https://osap.nive.hu). (Természetesen a képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó tevékenységi körében szerepelnie kell a képzési tevékenységnek.)

A törvény hatálya alá nem tartozó képzésekre (tehát nem OKJ-s, nem általános nyelvi, és nem támogatott) a fogyasztóvédelem általános szabályai érvényesek.

Tájékoztatjuk, hogy a fentiekben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem rendelkeznek.

 

Hogyan változik a vizsgaszervezési jogosultság a komplex szakmai vizsgák tekintetében?

Vizsgaszervezési engedéllyel továbbra is azok az iskolarendszeren kívüli szakképzéssel foglalkozó akkreditált intézmények rendelkeznek, melyek a 111/2010. Kormányrendelet értelmében a kormányhivataloktól hatósági eljárásban a vizsgaszervezésre jogosultságot kaptak. A szakmai és vizsgakövetelmények megváltozása nincs hatással az engedély érvényességére.

Azonban a vizsgaszervező komplex szakmai vizsgák szervezésére való jogosultságát a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendeletek konverziós táblázatai alapján szükséges vizsgálni (pl. az NGM hatáskörébe tartozó szakmai és vizsgakövetelmények tekintetében a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 4. melléklete tartalmazza a konverziós táblázatot: „Egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel, a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel, továbbá a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések között” címen).

Azok az intézmények, melyek – megfeleltetési táblákat figyelembe véve – jelenleg rendelkeznek vizsgaszervezési engedéllyel, az új (150/2012-es) OKJ szakképesítései vonatkozásában is rendelkeznek a „megfeleltetett” szakképesítések vizsgáztatási jogosultságával.

A felnőttképző intézményeknek abban az esetben kell kérelmet benyújtaniuk, illetve a kormányhivataloknak csak akkor kell új engedélyezési eljárást indítaniuk, amennyiben a megjelölt szakképesítésre a konverziós tábla szerint nem érvényes az intézmény korábbi vizsgaszervezési engedélye.

 

Egyéni felkészülés esetén hogyan tehető szakmai vizsga?

Felnőttképzés keretében van lehetőség arra, hogy a tanfolyamon való részvétel nélkül, a felnőttképzőnél szervezett modulzáró vizsga eredményes letételét követően, a képző szervezet a vizsgacsoportot lejelentse vizsgára. A választott képző intézménnyel történő egyeztetést követően modulzáró vizsgát tesz, és az eredményes modulzáró vizsgát követően a képző intézmény bejelenti szakmai vizsgára. (A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33.§) Iskolai rendszerű képzés keretében - amennyiben sajátos helyzete indokolttá teszi -, akkor magántanulóként is rész vehet a szakképzésben. Ebben az esetben a szakmai gyakorlat alól az iskola igazgatója nem adhat felmentést. (A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 69. §, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv 92.§ (2)

 

Hogyan kell Europass bizonyítvány-kiegészítőt kérni, és mibe kerül az igénylés?

Amennyiben a vizsgaszervező az NSZFH (illetve elődje, az NMH SZFI, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, vagy a Nemzeti Szakképzési Intézet), a dokumentumot Hivatalunk állítja ki. Igénylése írásbeli kérelem útján bizonyítvány másolat csatolásával történik. Az írásbeli kérelemmel, valamint valamennyi Europass bizonyítvány-kiegészítővel kapcsolatos kérdéssel, kérjük, forduljon a Nemzeti Referencia Központ munkatársaihoz. Elérhetőség telefonon: 06-1/434 5712; illetve e-mailen: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát. .

A Europass bizonyítvány-kiegészítő térítési díja: adott naptári év január 1-én érvényes kötelező minimálbér 5%-a, 2015. évben 5.250.- Ft, idegen nyelvenként.

 

Egy képző intézménynél elvégeztem egy OKJ-s tanfolyamot, amelynek a végén a modulzáró vizsgát, amely a szakmai vizsgára bocsátás feltétele, nem sikerült letennem. Egy másik képző intézménynél, amely vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkezik, jelentkezhetek-e, és teljesíthetem-e a modulzáró vizsgát, majd az azt követő szakmai vizsgát?

Levele alapján Ön részt vett a modulzáró vizsgára történő felkészítésen, de nem teljesítette a modulzáró vizsga követelményét. A 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Sztv) 54/B § 31. pontja szerint /”modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt vizsga… Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt…”/ akkor is jelentkezhet egy másik felnőttképzési intézményben modulzáró vizsgára, ha ott képzésben nem vesz részt.

Amennyiben a szakmai vizsgáig mégis részt kell még venni felkészítésen (tanulmányait folytatni kell) az Sztv 11. § (1) bekezdése alapján /”A szakképzést folytató intézményben, folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője határozattal dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”/ a képzés alól felmentést kérhet, a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez küldött, írásos kérelemben. Ehhez csatolni kell, a már megszerzett tudását igazoló dokumentumokat, vagy az felnőttképzési intézmény által végzett eredményes, előzetes tudásfelmérést.

 

Képzést szervező intézmény milyen feltételek mellett kérheti fel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakmai vizsga megszervezésére?

A www.nive.hu honlapon található az NSZFH vizsgaszervezésre vonatkozó rendje. E dokumentum tartalmazza a részletes leírást a képző intézmény teendőiről és a kapcsolattartókról, akik segítséget nyújtanak a felmerülő kérdésekben. A dokumentum tartalmazza a vizsgaszervezésünk során felmerülő és a képző intézmény által térítendő költségekről is.

 

Mely tanulókat illeti meg a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj?

A 331/2012. (XI. 28.) kormányrendelettel módosított előírásokat tartalmazó 328/2009. (XII.29.) számú Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerint a szakiskola szakképzési évfolyamán, első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban, jövedelmi helyzettől függetlenül.

A 328/2009. (XII.29.) számú Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés szerint nem részesülhet ösztöndíjban

  • a tanév adott félévében a tanuló, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el,
  • a tanév ismétlésére kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt,
  • a tanuló az adott tanévben, attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát,
  • a tanuló az adott tanévben a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 58. § (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától.

 

Melyek az SNI tanulók beiskolázási lehetőségei második szakképesítésre a 2012/2013. tanévben?

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 114. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképzés megszerzése. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.) 29. § (1) bekezdése csak az első szakképesítésre történő felkészítés ingyenességét biztosítja, a második és további szakképesítését nem. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan nem biztosítja a második, illetve további szakképesítések ingyenességét. Ezen jogszabály rendelkezései 2012. szeptember 1 – jétől lépnek hatályba.

Az Szt. 91. § (1) bekezdése szerint rendelkezéseit első ízben a 2012. január 1 – jét követően indult szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni, a 92. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Kt. és a régi Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013 – as tanévben indulhat. A 2013/2014 – es tanévtől kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (6) bekezdése 2012. szeptember 1- jétől hatályon kívül helyezi a Kt. azon rendelkezését, mely enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére lehetőséget biztosít másodszakma ingyenes képzés keretében történő megszerzésére.

Fenti rendelkezések alapján tehát a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a 2012/2013 – as tanévben a régi Kt., illetve régi Szt. szabályai szerint induljon szakiskolai és szakközépiskolai képzés, így amennyiben a képzésre jelentkezés 2012. augusztus 31 – éig megtörténik, a tanulók a másodszakmára ingyenes képzés keretében tehetnek szert.

Abban az esetben, ha a 2012/2013 – as tanévben 2012. szeptember 1 – jét követően történik a másodszakmára jelentkezés, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján ingyenes képzésre nincs lehetőség.

A hivatkozott rendelkezések alapján a jogszabály a szakképesítések körében csak az első szakképesítés ingyenességét biztosítja, a második, illetve további szakképesítésekét nem. Szintén a hivatkozott jogszabály rendelkezik azonban arról, hogy az ingyenesség tekintetében nem minősül második, illetve további szakképesítésnek az az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek.

Az ingyenesség vizsgálata során szintén nem minősül második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés.

A hivatkozott, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 24. pontja, illetve a 29. § a következőkről rendelkezik:

„2. § 24. második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés;”

„19. A szakmai képzés ingyenessége

29. § (1) Az állam által költségvetési támogatásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – ingyenes

  • a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az OKJ-ben előírt képzési időnél két tanévvel hosszabb ideig, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén az OKJ-ben előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, függetlenül az oktatás munkarendjétől,
  • a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,
  • szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,
  • a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító érettségi vizsga,
  • szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga,
  • a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javítóvizsga.
    • (2) Azon tanulótól, akinek az (1) bekezdés szerint a képzésben való részvétel ingyenes, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést.
    • (3) Az illetékes szakképző iskola a (2) bekezdés szerinti tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a területileg illetékes gazdasági kamara – a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – a 60. §-ban meghatározott ellenőrzés eredményeként legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől.
    • (4) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet köteles a tanulótól vagy szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának).
    • (5) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül.”

 

Miként szervezhető meg a szakiskola 9. évfolyamán a szakmai gyakorlat, ha az iskola jelenleg nem rendelkezik iskolai tanműhellyel?

A szakiskolai képzésben a 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában kell megszervezni. A törvény kivételes esetben biztosít lehetőséget tanuló – előszerződés megkötésére, vagyis a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezet által történő megszervezésére. Megoldást jelenthet, ha lehetőség lenne a gyakorlati képzés – adott esetben – másik szakképző iskolában történő megszervezésére. Erre a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 26. § (1) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján lehetőség lehet.

A 42.§ (6) kivételével kizárólag iskolában szervezhető meg a 9. évfolyamon a gyakorlat.

26. § (1) A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – a 42. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a szakképző iskolában kell megszervezni.

42.§ (6) Tanuló-előszerződés köthető a szakiskolai képzésben részt vevő tanulóval az első szakképzési évfolyamon, a szakképzési kerettantervben az első szakképzési évfolyamra meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb tíz százalékára. A tanuló-előszerződésre egyebekben a tanulószerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra nem jogosult, és a tanuló-előszerződést kötő gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzés költségeire a szakképzési hozzájárulás forrásaiból támogatásra nem tarthat igényt.

42. §(2) Tanulószerződés
a) a szakiskolai képzésben részt vevő, középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulóval a második szakképzési évfolyam kezdetétől köthető.

 

end faq

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.