1. Fő finanszírozási elvek
Finnországban az Oktatási és Kulturális Minisztérium dönt a központi kormányzat által finanszírozott oktatásra vonatkozó kormányzati átutalások összegéről, és a teljesítmény megállapodásokon alapuló finanszírozás tekintetében tárgyalásokat folytat az oktatási szolgáltatókkal a teljesítményre vonatkozó célkitűzésekről. A minisztérium a központi kormányzati átutalásokat is biztosítja. Az intézmények egyéb finanszírozási forrásai közé tartoznak a diákok lakóhelyei szerinti helyi hatóságtól valamint az intézményi fenntartóktól származó hozzájárulások, a hallgatói befizetések és tanfolyami díjak. Az önmotivált felnőttképzést is főként a kormányzati átutalási rendszer finanszírozza.
Finnországban az oktatás – beleértve a felnőttoktatást és –képzést is – főként közfinanszírozásból valósul meg, amely azt jelenti, hogy a tanulók számára ingyenes. Néhány kivételes esetben a hallgatók egy mérsékelt díj megfizetésére kötelezettek (lásd: 2. bekezdés)
1.1. Új szakképzést finanszírozó rendszer
Az oktatás és kultúra finanszírozásáról szóló módosított törvény (532/2017) létrehozott egy a szakképzés minden területére vonatkozóan egységes és koherens finanszírozási rendszert. Olyan egységes szakképzést finanszírozó rendszert foglal magába, amely fedezi a középiskolai szakoktatást és -képzést, a szakmai továbbképzést, a tanulószerződéses képzéseket és a szakképesítést nyújtó munkaerő-piaci képzéseket is.
A finanszírozás alapfinanszírozásra, teljesítmény alapú, hatékonyság alapú, illetve stratégiai finanszírozásra oszlik. Az alapfinanszírozás a tanulók száma alapján a teljes finanszírozás 50%-át; a teljesítmény finanszírozás a megszerzett képesítések számának és tanulmányi egységének alapján a finanszírozás 35%-át alkotja. A hatékonyság alapján 15% vehető figyelembe, amely függ a diákok foglalkoztatáshoz való hozzáférésétől, a jövőbeli továbbképzések folytatásától, a diákoktól és a munkaerőpiactól érkező visszajelzésektől. Az új finanszírozási rendszer fokozatosan kerül bevezetésre, és 2022-re lép teljesen működésbe.
Az alapfinanszírozás garantálhatja, hogy a szakképzés továbbra is biztosított lesz minden területen és minden tanuló számára a jövőben. A finanszírozási rendszer figyelembe veszi a különböző képzési költségeket, mint például a képesítések és ágazatok közötti különbségek, különleges támogatás megszervezésének költségei, foglalkoztatás-politikai oktatás, elítéltek képzése. A szakképzés és felnőttoktatás valamint -képzés központi kormányzati finanszírozási összege évente megállapításra kerül a költségvetésben, szemben az előző rendszerrel, amelyben az összeget az aktuális költségek alapján határozták meg. Az új rendszer 2018-ban lépett hatályba, ezt megelőzően kissé eltérő finanszírozási rendszerek és egységárak voltak a nappali iskolai rendszerű alapoktatásra (IVET), a szakmai továbbképzésre (CVET), tanulószerződéses képzésekre és a munkaerő-piaci képzésekre.
1.2. A központi és a helyi önkormányzatok is hozzájárulnak a felnőttoktatás finanszírozásához
Az állam a központi állami utalási rendszeren keresztül vesz részt az oktatási szolgáltatások finanszírozásában. A helyi hatóságoknak törvényes kötelezettsége hozzájárulni a felnőttkori tanuláshoz az általános- és szakképzés felső középfokú szintjén. (A finanszírozás ilyen fokú adminisztratív megosztottsága az állam és a helyi hatóságok között észrevehetetlen a végfelhasználó számára, aki a tanuló: a finanszírozás mindkét része az adófizetők pénzéből képzett egységet alkot.) Továbbá, a helyi önkormányzatok a liberális (társadalmi kohéziót és egyenlőséget erősítő képzések, amelyek nem járnak képesítés vagy bizonyítvány megszerzésével, és tartalmukat törvényi jogszabályok nem írják elő) felnőttkori tanulás egyik kiemelten fontos finanszírozási forrásai. A felnőttek általános középfokú oktatásának teljes finanszírozásából a központi kormányzati transzferek arányát az azzal egyenértékű középiskolai ifjúsági oktatás egységárának alapján számítják ki, és az összeg az ifjúsági oktatásra vonatkozó kormányzati átutalás 58 százaléka. A szakképzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. A központi és helyi kormányzat a középfokú szakképzési képesítések egy részét finanszírozza, míg a további és szakirányú szakképzési képesítések megszerzését a központi kormányzat támogatja. A középfokú szakképzési oktatás és képzés a központi kormányzati átutalások becsült kiadásainak 42%-át teszik ki.
A szakmai továbbképzéseket illetően nincs törvényben szabályozott kötelező hozzájárulás a helyi hatóságok számára (további és szakirányú szakképzettségek). A finanszírozás 85,6%-át a központi kormányzati transzferek teszik ki, a diákok pedig egy méltányos képzési díjat fizetnek. A központi kormányzati transzfer részesedése a továbbképzés keretében nyújtott munkahelyi szakképzésben 47%. Az egységárak a középfokú (középiskolai) szakképzési egységárak átlagán kerülnek megállapításra.
1.3. A liberális felnőttkori tanulást az állam támogatja
A liberális felnőttkori tanulást biztosító oktatási intézmények közé tartoznak a felnőttoktatási központok, a népfőiskolák, a tanulási központok, a sportképző központok (sportintézetek) és a nyári egyetemek. A liberális felnőttkori tanulás célja az emberek sokoldalú fejlődésének előmozdítása, valamint az egész életen át tartó tanulás elvén alapuló, a társadalom kohézióját, az egyenlőséget és az aktív polgárságot támogató oktatás és képzés biztosítása. A liberális felnőttkori tanulás egyik lényeges eleme, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy részt vegyen benne. A képzések nem járnak képesítés vagy bizonyítvány megszerzésével, és tartalmukat törvényi jogszabály nem írja elő)
Az oktatási és képzési szolgáltatók döntenek a tanulmányok céljairól és tartalmáról. A liberális oktatási és képzési szolgáltatók többnyire a helyi hatóságok, közös önkormányzati hatóságok, szövetkezetek, alapítványok és korlátolt felelősségű vállalatok. A liberális felnőttoktásba beletartoznak mind a különböző értékeken alapuló tevékenységek és a semlegesek is. A kapcsolódó szervezetek változatos világnézeteket, vallási nézeteket képviselhetnek, vagy eljárhatnak helyi vagy regionális civil szükségletek alapján.
Az állam körülbelül a liberális felnőttoktatási és –képzési intézmények költségeinek felét fedezi, a fennmaradó költségeket a tanulók és az intézménytulajdonosok állják. Az állami támogatást a Liberális Felnőttoktatási törvény (1998) határozza meg. A Finn Oktatási és Kulturális Minisztérium meghatározza az intézmények számára nyújtható tandíj maximális összegét, amely alapján meghatározzák a támogatás mértékét. Ezen felül a minisztérium útmutatást ad a liberális felnőttképzési intézményeknek és megtárgyalja velük a speciális fejlesztési témákat, amelyekre további finanszírozási keretet szabhat ki.
1.4. A tanulmányi utalványokat főként a marginalizálódás megakadályozására használják
A liberális felnőttképzési intézmények speciális állami támogatásban részesülhetnek tanulmányi utalványok formájában, melyeket az oktatásból való kirekesztődés veszélye alatt álló tanulók csoportja számára szánnak. Ezek lehetnek, bevándorlók, elítéltek, nyugdíjasok és munkanélküliek. Az intézmény a támogatással teszi lehetővé a tanfolyami költségek csökkentését vagy felajánlhat ingyenes képzéseket a célcsoportba tartozó tanulók számára.
A liberális felnőttképzés finanszírozására nincs törvényben meghatározott önkormányzati hozzájárulás kiszabva. Az oktatási központok, népfőiskolák és nyári egyetemek finanszírozásának 57%-át a központi kormányzati transzferek teszik ki; a teljes finanszírozási költségek 65%-át pedig a tanulmányi központok és sport intézmények esetében. A liberális felnőttképzési intézmények a fennmaradó költségeiket oktatási és képzési szolgáltatók támogatásaiból és hallgatói befizetésekből fedezik.
2. Tanulói befizetések
A bizonyítvány kiadásával járó alapfokú oktatás, középfokú oktatás és képzés és a felsőoktatás ingyenes a tanulók számára. A foglalkoztatás politikai képzés szintén ingyenes. Az állam finanszírozza a nyitott egyetemek és az alkalmazott tudományok nyitott egyetemeit is. A felsőoktatási intézmények további hallgatói díjakat kérhetnek a tanulóktól, a mely maximum 15 euró lehet kreditenként. Ilyen befizetéseket a képesítéssel nem járó szakképzési oktatásban és képzésben, szakmai továbbképzésben, egyetemi továbbtanulás során és a liberális felnőttképzésben is kérhetnek. Továbbá, bizonyos képesítéstípusokra külön vizsgadíjak vonatkoznak.
3. Pénzügyi támogatás felnőtt tanulóknak
A Foglalkoztatási Alap pénzügyi támogatást biztosít azon foglalkoztatottak vagy egyéni vállalkozók számára, akik önmotivált képzésben vesznek részt. A Foglalkoztatási Alap a finn munkaerő-piac szociális partnerei igazgatása alatt álló alap. Célja, hogy támogassa a foglalkoztatottak szakképzését azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt számukra (felnőttképzési támogatás) és kompetencia-alapú képesítések megszerzésére ösztöndíjak kínálásával támogatja a szakképzési képesítési rendszer fejlődését.
Felnőttképzési juttatás
A juttatás igénybevételéhez a pályázónak végzettséget eredményező tanulmányokban vagy az állami felügyelet alatt álló finn oktatási intézmény által szervezett szakmai továbbképzésben kell részt vennie.
A jelentkezőnek tartósan Finnországban kell élnie és legalább egy éves megszakítás nélküli munkaviszonyának kell lennie ugyanannál a munkáltatónál, vagy a nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizető vállalkozásának több mint egy évesnek kell lennie. A foglalkoztatásnak vagy vállalkozásnak a felnőttképzési juttatás felhasználási ideje alatt is folyamatban kell lennie.
Továbbá, az igénylőnek rendelkeznie kell legalább 8 éves munkaviszonnyal, vagy egyéni vállalkozásban töltött szolgálati idővel, Finnország, az EU/EGT vagy Svájc területén.
A teljes felnőttképzési juttatásra történő jogosultsághoz legalább két hónapos fizetetlen tanulmányi szabadságra kell menni. A támogatás időtartama alatt a juttatásban részesülő nem rendelkezhet havonta több mint 250 eurónyi egyéb bevétellel.
A támogatást módosított felnőttképzési juttatásnak is ki lehet fizetni azon jelentkezőknek, akik tanulmányi szabadsága kevesebb, mint két hónap, vagy akik részidős formában tanulnak a tanulmányi szabadságról munkáltatóval kötött egyezmény alapján. Tanulmányok miatt munkából történő kimaradásnak minimum 43 napnak kell lennie. A módosított felnőttképzési juttatást minden naptári hónapra visszamenőleg kell igényelni, mivel a havi jövedelem hatással van a hozzájárulás összegére.
A juttatás teljes időtartama maximum 15 hónap.
A foglalkoztatottak felnőttképzési juttatása egy jövedelemhez kapcsolódó juttatás, amelynek van egy alap és egy jövedelemhez kapcsolódó része. A vállalkozók felnőttképzési juttatása csak az alap komponensből áll. Továbbá, a juttatás adóköteles jövedelem és mellette az igénylő jogosult lehet tanulmányi hitelre vonatkozó kormányzati garanciára, melyet a Kela (a Finnországi Társadalombiztosítási Intézet) nyújt.
A tanulmányi hitelről szóló garancia feltétele, hogy a hallgató legalább 8 egymást követő hétre részesüljön felnőttképzési juttatásban. A Kela továbbá értesül a közvetlenül a Foglalkoztatási Alapból jutatott felnőttképzési támogatásokról is. A tanuló jövedelme vagy a tulajdonában álló ingatlan nincs hatással a hiteligénylési jogosultságra, de néhány kedvezmény megakadályozhatja a hitelgaranciában való részesülést.
4. Magán szolgáltatóknak szóló támogatások
Ugyan azok a feltételek vonatkoznak a magán felnőttképzési intézményekre, mint az állami finanszírozásúakra. A vállalati munkahelyi képzéseket általában a vállalatok nyújtják és finanszírozzák. Ezen kívül számos vállalat nyújt oktatási és képzési szolgáltatást piaci áron, mind egyéni szinten mind pedig vállalatoknak. Ezeket főként fogyasztóvédelmi szabályozások irányítják.