A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve az uniós és nemzeti szintű foglalkoztatási és szociális politikákat hivatott vezérelni, elősegítve a méltányosabb munkaerőpiacok és társadalmak létrejöttét
A tavalyi szociális csúcstalálkozón az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kihirdette a szociális jogok európai pillérét. „Fordulóponthoz érkeztünk Európa történetében” – mutatott rá Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy „Uniónk alapjában véve mindig is szociális projekt volt.” A pillér célja a szociális dimenzió megerősítése. Az Unió fennállásának 60. évfordulóján a tagállamok és az uniós intézmények vezetői kinyilvánították a „szociális Európa” iránti elkötelezettségüket. Miközben a gazdaság ismét sínen van, az Európa társadalmi szerkezetén a válság miatt keletkezett vagy a válság által elmélyített hegek gyógyulása hosszabb időt fog igénybe venni. További kihívásokat jelentenek a globális értékláncok, az ipar 4.0, a digitalizáció, valamint a közösségi foglalkoztatás. A pillér 20 alapelve az uniós és nemzeti szintű foglalkoztatási és szociális politikákat hivatott vezérelni, elősegítve a méltányosabb munkaerőpiacok és társadalmak létrejöttét.
MI A PILLÉR HOZZÁADOTT ÉRTÉKE?
A pillér szakít a szakpolitikai felosztásokkal. A fenntartható gazdasági fejlődéshez erős társadalmi szerkezetre van szükség. A készségekbe való beruházás és a munkaerőpiaci részvétel megkönnyítése mellett ez megköveteli a tisztességes élet- és munkakörülményeket, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint a szociális védelmet. A pillér rámutat arra, hogy a gazdasági, foglalkoztatási, oktatási és képzési, valamint szociális politika területei egymásba fonódnak: ez érvként szolgál a holisztikus megközelítésekre. A pillér az iránymutatás eszköze, amelyet egy sor statisztikai mutató támaszt alá, többek között az oktatásra, a foglalkoztatásra és a szegénységre vonatkozóan. Ez a szociális eredménytábla mérceként szolgál, és irányt mutat azokhoz a reformokhoz, amelyek célja a különbségek csökkentése és a társadalmi hatások javítása szerte az Unióban. Adatai immár alátámasztják a tagállamok gazdasági teljesítményéről szóló éves európai bizottsági jelentéseket és a javítandó területekre vonatkozó ajánlásokat.
MIKÉNT TELJESÜLHETNEK A PILLÉR ÍGÉRETEI?
A Bizottság és a Tanács kezdeményezései, valamint az uniós források révén történő támogatások nem elegendőek. Valamennyi partnernek cselekednie kell. Amint arra Juncker elnök rámutatott: „A pillér – és vele együtt Európa szociális dimenziójának egésze – pontosan annyira lesz erős, amennyire mi ezt lehetővé tesszük. Közös felelősség ez, amely nemzeti, regionális és helyi szintről indul ki, és amelyben kulcsszerepet játszanak a szociális partnerek és a civil társadalom”.
MIKÉNT KAPCSOLÓDIK EZ A SZAKKÉPZÉSHEZ?
A Római Szerződésekben a szakoktatás és -képzés szociálpolitikai kérdés volt. Mára a készségek a pillér egyik fő vezérfonalát jelentik, mivel folyamatosan ki kell őket igazítanunk. A pillér rögzíti a színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő jogokat. Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy megszerezze és fenntartsa azokat a készségeket, amelyekkel részt vehet a társadalomban és kezelni tudja a munkaerőpiaci átmeneteket. A polgároknak joguk és lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy felmérjék és értékeljék kompetenciáikat, (újból) hozzáférjenek az oktatáshoz és a képzéshez, valamint személyre szabott iránymutatásban és támogatásban részesüljenek. Ez tükrözi a különböző uniós szintű kezdeményezésekben, különösen a 2016-os készségfejlesztési programban kitűzött célokat. A szakoktatás és -képzés olyan stratégia, amely elősegíti e célok elérését. Az ifjúsági garancia például nagymértékben a munkaalapú tanulásra, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre támaszkodik annak érdekében, hogy segítse a fiatalokat a munkához jutásban vagy a továbbtanulásban. Egy tanácsi ajánlás a készségfejlesztési programot támogatva ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák az alacsonyan képzett felnőttek számára az esélyt a továbbképzésre és a legalább az európai képesítési keretrendszer 3. és 4. szintjének megfelelő szakképzettségek megszerzésére. Ezek közül sokra szakoktatás és -képzés révén lehet szert tenni. Az ajánlás – az ifjúsági garanciákról és a tartósan munkanélküli személyekre irányuló intézkedésekről szóló ajánlásokhoz hasonlóan – javasolja a készségfelmérés és a validáció alapulvételét. A kompetenciafejlesztési pályákról szóló ajánlás szintén megerősíti az országoknak a szakképzéshez és a szakképzettségekhez való egyetemes hozzáférés javítása érdekében tett erőfeszítéseit, ami jelenleg a szakképzéssel kapcsolatos európai együttműködés egyik kiemelt területe. A pillér egyik fő alkotóelemeként 2018-ban ezen ajánlás nyomon követése áll majd a figyelem középpontjában. A tagállami kormányokat és a szociális partnereket képviselő Szakképzési Tanácsadó Bizottság támogatja ezt a nyomon követést.
HOGYAN TÁMOGATJA A CEDEFOP A PILLÉR ALAPELVEIT?
A Cedefop tevékenységein belül külön terület a munkaerőpiaci integrációt és a társadalmi befogadást célzó szakoktatás és -képzés. A pillérhez való hozzájárulásunkat a különféle tevékenységekből származó szakértelem egybevonása adja: az alacsony képzettséggel és a készségfejlesztésbe való beruházás előnyeivel kapcsolatos felfogásunk; a megkereséssel és az iránymutatással kapcsolatos munkánk; valamint a felnőttkori tanulás és a nem formális keretek között megszerzett kompetenciák érvényesítése. További hozzájárulást jelent a pillérhez a szakpolitikák általunk végzett nyomon követése, valamint a képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos szakértelem (lásd még a 10–11. oldalt). A Cedefop készségekkel kapcsolatos munkájából származó tényanyag és a szakoktatás és -képzés elmúlt években tapasztalt változása információkkal szolgál a munka és az azzal kéz a kézben járó szakképzés jövőjéről való gondolkodáshoz. A webalapú szakképzési eszköztárunk tippeket, gyakorlati példákat és eszközöket kínál a politikai döntéshozók és a gyakorló szakemberek számára a lemorzsolódás megelőzésének és orvoslásának elősegítése céljából. A februárban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal közösen megtartott szakpolitikai tudásfórum rávilágított a kompetenciafejlesztési pályák létrehozása terén felmerülő kihívásokra. Ösztönözte a kormányzati hatóságokat, a szociális partnereket és az egyéb társadalmi szervezeteket, hogy segítsék egymást az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseikben. Röviden, a Cedefop által az információk nyújtása, valamint a szakoktatás és -képzés alakításának és megbecsülésének elősegítése terén végzett munka a pillér céljait szolgálja. Marianne Thyssen uniós biztos számít a Cedefopra abban, hogy „a pillér nagyköveteként lép fel”. Mindent megteszünk ennek érdekében.