Romániában a szakmai alapképzés felső középfokú és posztszekunder szinten egyaránt biztosított. A szakmai alapképzés „műszaki és szakoktatás és -képzés” néven ismert, és a felső középiskola „technológiai” ágát (technikum), a hároméves szakképző iskolát, a duális alapú programokat, valamint a (felsőfokú, nem egyetemi képzést nyújtó) „magasabb szintű szakoktatási és -képzési programokat” foglalja magában. A hároméves szakképző iskola neve rendszerint „szakiskola”.
Az általános tankötelezettség az alapfokú oktatást (beleértve az iskola-előkészítő foglalkozást), az alsó középfokú oktatást, valamint a felső középfokú oktatás 9. és 10. osztályát foglalja magában. Az alsó középfokú oktatás (nyolcadik osztály) befejezését követően a tanulók felső középfokú vagy szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat (beleértve a duális képzési formákat). A felső középfokú oktatásba való belépés egyrészt az egyes tanulók portfólióján alapul, beleértve a végbizonyítványt és a tanulmányi átlagot, másrészt a nemzeti értékelő vizsgákon megszerzett érdemjegyeken. A szakiskolák felvételi vizsgákat tartanak. A duális alapú szakmai alapképzési programok esetében a partnervállalatok kérésére az egyes iskolák szintjén egyedi felvételi kritériumokat és feltételeket határoznak meg.
Háromféle felső középfokú képzés létezik, amelyek végén a felsőoktatásba való belépésre jogosító, felső középfokú szintű érettségi bizonyítvány szerezhető (EKKR 4. szint, román elnevezése „bacalaureat” (érettségi)):
• négyéves általános képzések („elméleti ág”), két választható képzési iránnyal: tudományok (matematika és informatika vagy természettudományok), illetve humán tudományok (társadalomtudományok vagy filológia);
• négyéves szakmai programok („szakmai ág”), a következő képzési területeken: katonaság, hittudomány, sport, művészetek és pedagógia;
• négyéves technológiai programok („technológiai ág”), a következő képzési területeken: műszaki (gépipar, elektrotechnika és elektronika, vízvezeték-szerelés és építőipar), szolgáltatások (gazdasági tanulmányok, kereskedelem, idegenforgalom), természeti erőforrások és környezetvédelem (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripar, környezetvédelem).
A technológiai képzés esetében két év (a tankötelezettség 9. és 10. éve) után a diákok dönthetnek úgy, hogy további 720 órás munkahelyi képzésben vesznek részt egy, az EKKR 3. szintje szerinti szakmai képesítés megszerzése érdekében (ISCED 351).
Az iskola- és munkaalapú képzés keretében két lehetősége van a diákoknak:
• Az EKKR szerinti 3. szintű szakképesítéshez vezető, hároméves szakképzési programokat kínáló „szakiskolák”. Az ilyen képzésekben nagy helyet kap a munkaalapú tanulás, amely a diák (vagy jogi képviselője), az iskola és a munkaalapú tanulás helye szerinti vállalat között megkötött gyakorlati tanulószerződésekre épül. A végzettek egy ISCED-P 354. szintű képesítés megszerzése után továbbtanulhatnak.
• Az EKKR 3., 4. és 5. szintje szerinti szakképzettséget nyújtó alternatív oktatási és képzési formaként nemrégiben – a nemzeti oktatási törvény 2016. novemberi aktualizálása (a 82/2018. sz. törvénnyel jóváhagyott 81/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet) révén – bevezetett „duális alapú szakmai alapképzés”. A duális rendszer megszervezésének vonatkozásában külön módszertanokat dolgoztak ki az EKKR 3. szintje szerinti szakképzettséget nyújtó ezen oktatási és képzési forma 2017 szeptemberétől kezdődő bevezetésének támogatása céljából.
A duális alapú szakmai alapképzési program fő jellemzői a következők:
• vállalatok külön kérésére kerül megszervezésre,
• alternatív szakképzési útvonalat kínál, amelynek alapja a vállalat, az iskola és a helyi önkormányzat között létrejött partnerségi szerződés, valamint a diák (vagy jogi képviselője), a vállalat és az iskola közötti gyakorlati tanulószerződés,
• a vállalatok biztosítják a gyakorlati tréninget, az ösztöndíjakat, valamint a diákok minőségi képzéséhez kapcsolódó egyéb költségek fedezését.
A 2017/2018-as tanévtől kezdve a szakiskolák az EKKR szerinti 3. szintű szakképesítéshez vezető hároméves szakképzési programokat kínálhatják duális formában.
A nemzeti oktatási törvény aktualizálásáról szóló 82/2018. sz. törvény értelmében az EKKR szerinti 4. és 5. szintű szakképzettséghez vezető szakmai alapképzési programok duális formában történő biztosítása a 2019/2020-as tanévtől kezdve válik lehetővé.
A „magasabb szintű szakoktatási és -képzési programok” szakmai alapképzésnek minősülnek, és némelyiket az állam finanszírozza. Ezek lehetőséget biztosítanak a középiskolát végzettek (érettségivel rendelkezők vagy nem rendelkezők) számára a magasabb szintű szakképzésre. A posztszekunder iskolák által kínált legnépszerűbb szakok az ápolói és a gyógyszerésztechnikusi képzések, de más területeken is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A képzések időtartama egytől három évig terjed.
2003 óta a munka törvénykönyve rendelkezik a tanulószerződéses gyakorlati képzésekről. A tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó szerződés a fogalommeghatározás szerint a munkaszerződések egy külön típusa, amely munkát és munkahelyi szakképzést egyaránt magában foglal.
A munka törvénykönyve 2003 óta előírja egy, a tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó külön törvény meglétét. A tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó szerződés a fogalommeghatározás szerint a munkaszerződések egy külön típusa, amely munkát és munkahelyi szakképzést egyaránt magában foglal. A tanulószerződéses gyakorlati képzés a szakoktatás és -képzés külön jogszabály értelmében nyújtott egyedi formája. A tanulószerződéses gyakorlati képzés jogi keretét 2005–2013-ban felülvizsgálták annak érdekében, hogy javuljon a tanulószerződéses gyakorlati képzések szerveződése és a munkahelyi környezetben történő tanulás minősége, valamint egyszerűbbé váljon a vállalatokon belüli oktatók tanúsításának folyamata (a 279/2005. sz. törvény és annak későbbi módosításai; utoljára 2013 májusában módosítva).
A felnőttek számára magánjogi és közjogi szervezetek, köztük szakképzési központok kínálnak szakképzést.
A felnőttkori szakképzés képzettségi szintek, foglalkozások, szakmák és specializációk szerint eltérően szerveződik, tekintetbe véve a munkáltatók igényeit, a felnőttek alapkészségeit, az általuk betöltött pozíciók követelményeit, az előmeneteli, illetve foglalkoztatási lehetőségeiket, valamint a munkaerőpiaci követelményeket és a felnőttek törekvéseit. A felnőttkori szakképzés rendszere háromoldalú rendszerben működő megyei engedélyezési bizottságok által engedélyezett szolgáltatókon keresztül kínál képzéseket (képesítés, bevezető képzés, specializáció, tréning). Szerveznek továbbá szakképzési programokat a több foglalkozás esetében közös szakmai készségek, a kulcskompetenciák, valamint a transzverzális készségek fejlesztésére is.
Az egyetem előtti iskolarendszerű oktatásért (és azon belül a szakmai alapképzésért), valamint a felsőoktatásért felelős nemzeti hatóság az Oktatási Minisztérium. A minisztérium felel a szakmai alapképzési stratégiákért, amelyeket a Műszaki és Szakoktatás Fejlesztésének Országos Központja (CNDIPT) dolgoz ki. A szakmai továbbképzésért az oktatási és a munkaügyi minisztérium együttesen felel. A Nemzeti Képesítési Hatóság (ANC) felel a nemzeti képesítési keretrendszerért, a képesítési jegyzékekért, valamint a nem formális és az informális tanulás révén megszerzett kompetenciák érvényesítését végző értékelőközpontok engedélyezéséért. 2017 óta a munkaügyi és társadalmi igazságosságért felelős minisztérium koordinálja a szakmai továbbképzési szolgáltatók engedélyezését megyei szinten létrehozott engedélyezési bizottságok révén, és ez a minisztérium felel a szakmai továbbképzési szolgáltatók jegyzékéért. A foglalkozási előírások és az EKKR 3., 4. és 5. szintje szerinti szakképzettségekre vonatkozó képzési normák validálásáért ágazati bizottságok felelnek. A szociális partnerek (munkaadói szervezetek és szakszervezetek) fontos felelősségi körökkel rendelkeznek a szakmai alapképzés és a szakmai továbbképzés terén nemzeti és ágazati szinten egyaránt.