Hírek
MŰKÖDJ! pályázat harmadjára
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával műszaki érdeklődésű, kreatív diákokat díjazott pénteken március 8-án Budapesten. A Működj! című pályázatára középiskolások jelentkezhettek az elektrotechnika, az elektronika és az informatika területén megvalósított innovatív ötleteikkel. Az eseményt Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki később az Innovációs és Technológiai Minisztérium díjait is átadta a nyertes pályázóknak. Tovább »
Az Európai Unió és a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ), negyedik alkalommal hirdeti meg fotópályázatát a szakképzésben tanuló diákok számára. A sikeres pályázónak olyan élményalapú pályamunkát kell benyújtania, mely kapcsolódik a szakképzés világához.
Áder János köztársasági elnök a Kaposvár Szakképzési Centrumban.
A szakképzés teljes megújításának részeként megkezdik működésüket az ágazati készségtanácsok. A tizennyolc készségtanács elnöke Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől vette át megbízólevelét.
A gazdasági növekedés és a gyors technológiai változások indokolják, hogy a gazdasági szereplők könnyebben kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe, és több lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kialakítására, módosítására. A kormány ennek érdekében döntött az ágazati készségtanácsok rendszerének bevezetéséről.
A miniszter a megbízólevelek átadása kapcsán hangsúlyozta, hogy a jövő szakképzésének a gazdaság igényei alapján kell működnie. A kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési és felnőttképzési rendszernek.
Az ágazati készségtanácsok tagjait és elnökét első alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a területért felelős miniszter jelölte ki két évre. A készségtanácsok tagjai az egyes ágazatok meghatározó vállalkozásainak képviselői, egy tagot pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak. A tanács létszáma az ágazat jellegétől függően legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő.
A készségtanácsok legfőbb feladata a következő 3-5 évben szükséges munkakörök szakképzési elvárásainak meghatározása, és ezek alapján javaslattétel az új tartalmak tananyagokba emelésére.
A szakképzés teljes átalakításával a kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből.
forrás: kormany.hu
„Erő és útirány a pedagógusi hitvallásban” – ez volt a vezérfonala az I. Kisvárdai Köznevelési Konferenciának, melyen országosan ismert és elismert közoktatási szakemberek, szakértők, vezetők, pedagógusok, óvodapedagógusok adtak minden jelen lévő számára értékes információkkal gazdagított előadásokat. A szakmai találkozón köszöntőt mondott Kucsák László a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke.
A konferencián részt vettek a helyi és térségi oktatási intézmények vezetői, pedagógusai. Az esemény lehetőséget adott a köznevelés különböző színtereinek megismerésére, tapasztalatok cseréjére. Mindezt, egy minden szegmensében folyamatosan fejlődő, az oktatás számos formáját (bölcsőde-óvoda-általános iskola-gimnázium-szakgimnázium-egyetem) magas szakmai színvonalon ellátó iskolavárosban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán.Tovább »
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) hatodik alkalommal hirdette meg a Szakképzési Díj pályázatát.
Folyamatosan változnak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, a szakképzésnek lépést kell tartania ezzel - hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában szervezett esemény célja az Ipar 4.0 oktatási mintarendszer bemutatása volt a FESTO DIDACTIC Kft. támogatásával.
Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója köszöntőjében elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni. Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei - mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság - azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege.
„Ha a fiatalok látnak maguk előtt jó példát, sikeres szakembereket, a szülők pedig tudják, hogy gyermekük előtt biztos jövő áll, akkor a képzés társadalmi elfogadottsága növekedhet”
Meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni a fiatalokat. Tudatosítani kell bennük, hogy érdemes a szakképzést választaniuk, továbbá hogy nemcsak a gimnázium, hanem a szakgimnázium is életpályát, karrierutat jelenthet számukra – hangsúlyozta Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke.
– Ettől az évtől számos új hatáskört kapott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Miért volt szükség a portfólió bővítésére?
– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) döntött arról, hogy az NSZFH a továbbiakban egy markánsan megjelenő középirányító szerv legyen és január 1-jétől megerősített jogkörökkel működjön. Ennek értelmében több, az intézményirányítással és -fenntartással kapcsolatos feladat is az NSZFH-hoz került, és a hivatal fontos szerepet tölt be az uniós projektek lebonyolításában és a hazai források támogatáskezelésében is. A jövő szakembereit fel kell készíteni arra, hogy az egyre gyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a negyedik ipari forradalom paradigmaváltást hoz a gazdaságban. Átalakulnak, megszűnnek munkakörök, ezzel párhuzamosan jelentős számban jönnek létre új szakmák. Jelenleg 44 szakképző centrumban 381 tagintézmény működik, és a cél, hogy ezek a szakképző intézmények a gazdaság igényeihez igazodó, keresletvezérelt szakmai képzési kínálatot nyújtsanak. Fontos, hogy a kikerülő fiatalok megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon, jó szakemberré váljanak és a szakképzésben szerzett gyakorlati és elméleti ismereteikre alapozva megfelelő karriert tudjanak építeni.
– Egy tavaly nyilvánosságra került, a szakképzésre vonatkozó jelentés szerint problémát jelent a lemorzsolódás, az elöregedő pedagóguskar, az intézmények infrastruktúrájára pedig elavult.
– Az infrastrukturális feltételek javítása érdekében már most is zajlanak fejlesztési programok, jelenleg minden második centrumban történik valamilyen fejlesztés. Fontos azzal is foglalkozni, hogy a szakembergárdát milyen módon tudjuk itt tartani a pályán, illetve hogy miként tudjuk megoldani az utánpótlást. A különböző szereplők, elsősorban a vállalatok együttműködésének köszönhetően mindenhol látjuk, hogy mely szakmákra mutatkozik nagyobb igény, azok esetében milyen korfáról beszélhetünk, és milyen mértékű utánpótlásra van szükség. A vállalatoknak is érdekük, hogy olyan képzések valósuljanak meg a képzőhelyeken, amelyekből ők is tudnak profitálni. Át kell állnunk egy keresletorientált gondolkodásra.
– Hogyan kívánják népszerűbbé tenni a szakképzést?
– Meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni a fiatalokat. Tudatosítani kell bennük, hogy érdemes a szakképzést választaniuk, továbbá hogy nemcsak a gimnázium, hanem a szakgimnázium is életpályát, karrierutat jelenthet számukra. A legfontosabb feladatunk, hogy minél vonzóbbá tegyük számukra a szakmákat. Ha a fiatalok látnak maguk előtt megfelelő példát, sikeres szakembereket, a szülők pedig látják, hogy gyermekük előtt biztos jövő áll, akkor a szakképzés társadalmi elfogadottsága jelentősen növekedhet. Ezt mutatjuk be nekik a pályaorientációs eseményeinken, de az olyan nagyszabású rendezvények, mint amilyen a tavalyi EuroSkills verseny volt – amelyen a magyar diákok kiváló eredményeket tudtak felmutatni –, szintén jelentősen javítanak a szakképzés megítélésén.
– Az egyetemek után a szakképzésben is bevezették a kancelláriarendszert, amit ugyancsak ért bírálat. Például a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kancellár túlhatalmat fog kapni, és az átalakítást alaposabban át kellett volna gondolni.
– Fontos változás lesz, hogy míg korábban a szakképzési centrumok működéséért kizárólag a főigazgató felelt, mostantól az általa irányított intézmény szakmai tevékenységét felügyeli. A kancelláriarendszer célja a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodás, a menedzserszemléletű működtetés biztosítása. Azt reméljük, hogy a főigazgató és a kancellár jó együttműködése hozzájárul a színvonalasabb szakképzés és felnőttképzés megteremtéséhez.
forrás: magyarhirlap.hu
Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2019. január 1-jétől határozatlan időre Kucsák Lászlót nevezte ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökének, aki az erről szóló okiratot a mai napon vette át a minisztertől. Az új vezető tevékenységének elsődleges célja a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztése, a 21. századi szakképzés megvalósítása. Tovább »
10. oldal / 32