Az Európai Unió és a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ), negyedik alkalommal hirdeti meg fotópályázatát a szakképzésben tanuló diákok számára. A sikeres pályázónak olyan élményalapú pályamunkát kell benyújtania, mely kapcsolódik a szakképzés világához.

Áder János köztársasági elnök a Kaposvár Szakképzési Centrumban.


A szakképzés teljes megújításának részeként megkezdik működésüket az ágazati készségtanácsok. A tizennyolc készségtanács elnöke Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől vette át megbízólevelét.
A gazdasági növekedés és a gyors technológiai változások indokolják, hogy a gazdasági szereplők könnyebben kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe, és több lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kialakítására, módosítására. A kormány ennek érdekében döntött az ágazati készségtanácsok rendszerének bevezetéséről.

A miniszter a megbízólevelek átadása kapcsán hangsúlyozta, hogy a jövő szakképzésének a gazdaság igényei alapján kell működnie. A kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési és felnőttképzési rendszernek.

Az ágazati készségtanácsok tagjait és elnökét első alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a területért felelős miniszter jelölte ki két évre. A készségtanácsok tagjai az egyes ágazatok meghatározó vállalkozásainak képviselői, egy tagot pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak. A tanács létszáma az ágazat jellegétől függően legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő.

A készségtanácsok legfőbb feladata a következő 3-5 évben szükséges munkakörök szakképzési elvárásainak meghatározása, és ezek alapján javaslattétel az új tartalmak tananyagokba emelésére.

A szakképzés teljes átalakításával a kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből.

forrás: kormany.hu


IMG 482800„Erő és útirány a pedagógusi hitvallásban” – ez volt a vezérfonala az I. Kisvárdai Köznevelési Konferenciának, melyen országosan ismert és elismert közoktatási szakemberek, szakértők, vezetők, pedagógusok, óvodapedagógusok adtak minden jelen lévő számára értékes információkkal gazdagított előadásokat. A szakmai találkozón köszöntőt mondott Kucsák László a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke.

A konferencián részt vettek a helyi és térségi oktatási intézmények vezetői, pedagógusai. Az esemény lehetőséget adott a köznevelés különböző színtereinek megismerésére, tapasztalatok cseréjére. Mindezt, egy minden szegmensében folyamatosan fejlődő, az oktatás számos formáját (bölcsőde-óvoda-általános iskola-gimnázium-szakgimnázium-egyetem) magas szakmai színvonalon ellátó iskolavárosban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán.Tovább »

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) hatodik alkalommal hirdette meg a Szakképzési Díj pályázatát.


IMG 482800Folyamatosan változnak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, a szakképzésnek lépést kell tartania ezzel - hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában szervezett esemény célja az Ipar 4.0 oktatási mintarendszer bemutatása volt a FESTO DIDACTIC Kft. támogatásával.

Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója köszöntőjében elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni. Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei - mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság - azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege.

Tovább »


„Ha a fiatalok látnak maguk előtt jó példát, sikeres szakembereket, a szülők pedig tudják, hogy gyermekük előtt biztos jövő áll, akkor a képzés társadalmi elfogadottsága növekedhet”

Meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni a fiatalokat. Tudatosítani kell bennük, hogy érdemes a szakképzést választaniuk, továbbá hogy nemcsak a gimnázium, hanem a szakgimnázium is életpályát, karrierutat jelenthet számukra – hangsúlyozta Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke.

– Ettől az évtől számos új hatáskört kapott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Miért volt szükség a portfólió bővítésére?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) döntött arról, hogy az NSZFH a továbbiakban egy markánsan megjelenő középirányító szerv legyen és január 1-jétől megerősített jogkörökkel működjön. Ennek értelmében több, az intézményirányítással és -fenntartással kapcsolatos feladat is az NSZFH-hoz került, és a hivatal fontos szerepet tölt be az uniós projektek lebonyolításában és a hazai források támogatáskezelésében is. A jövő szakembereit fel kell készíteni arra, hogy az egyre gyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a negyedik ipari forradalom paradigmaváltást hoz a gazdaságban. Átalakulnak, megszűnnek munkakörök, ezzel párhuzamosan jelentős számban jönnek létre új szakmák. Jelenleg 44 szakképző centrumban 381 tagintézmény működik, és a cél, hogy ezek a szakképző intézmények a gazdaság igényeihez igazodó, keresletvezérelt szakmai képzési kínálatot nyújtsanak. Fontos, hogy a kikerülő fiatalok megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon, jó szakemberré váljanak és a szakképzésben szerzett gyakorlati és elméleti ismereteikre alapozva megfelelő karriert tudjanak építeni.

– Egy tavaly nyilvánosságra került, a szakképzésre vonatkozó jelentés szerint problémát jelent a lemorzsolódás, az elöregedő pedagóguskar, az intézmények infrastruktúrájára pedig elavult.

– Az infrastrukturális feltételek javítása érdekében már most is zajlanak fejlesztési programok, jelenleg minden második centrumban történik valamilyen fejlesztés. Fontos azzal is foglalkozni, hogy a szakembergárdát milyen módon tudjuk itt tartani a pályán, illetve hogy miként tudjuk megoldani az utánpótlást. A különböző szereplők, elsősorban a vállalatok együttműködésének köszönhetően mindenhol látjuk, hogy mely szakmákra mutatkozik nagyobb igény, azok esetében milyen korfáról beszélhetünk, és milyen mértékű utánpótlásra van szükség. A vállalatoknak is érdekük, hogy olyan képzések valósuljanak meg a képzőhelyeken, amelyekből ők is tudnak profitálni. Át kell állnunk egy keresletorientált gondolkodásra.

– Hogyan kívánják népszerűbbé tenni a szakképzést?

– Meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni a fiatalokat. Tudatosítani kell bennük, hogy érdemes a szakképzést választaniuk, továbbá hogy nemcsak a gimnázium, hanem a szakgimnázium is életpályát, karrierutat jelenthet számukra. A legfontosabb feladatunk, hogy minél vonzóbbá tegyük számukra a szakmákat. Ha a fiatalok látnak maguk előtt megfelelő példát, sikeres szakembereket, a szülők pedig látják, hogy gyermekük előtt biztos jövő áll, akkor a szakképzés társadalmi elfogadottsága jelentősen növekedhet. Ezt mutatjuk be nekik a pályaorientációs eseményeinken, de az olyan nagyszabású rendezvények, mint amilyen a tavalyi EuroSkills verseny volt – amelyen a magyar diákok kiváló eredményeket tudtak felmutatni –, szintén jelentősen javítanak a szakképzés megítélésén.

– Az egyetemek után a szakképzésben is bevezették a kancelláriarendszert, amit ugyancsak ért bírálat. Például a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kancellár túlhatalmat fog kapni, és az átalakítást alaposabban át kellett volna gondolni.

– Fontos változás lesz, hogy míg korábban a szakképzési centrumok működéséért kizárólag a főigazgató felelt, mostantól az általa irányított intézmény szakmai tevékenységét felügyeli. A kancelláriarendszer célja a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodás, a menedzserszemléletű működtetés biztosítása. Azt reméljük, hogy a főigazgató és a kancellár jó együttműködése hozzájárul a színvonalasabb szakképzés és felnőttképzés megteremtéséhez.

Kucsák László

forrás: magyarhirlap.hu

Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2019. január 1-jétől határozatlan időre Kucsák Lászlót nevezte ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökének, aki az erről szóló okiratot a mai napon vette át a minisztertől. Az új vezető tevékenységének elsődleges célja a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztése, a 21. századi szakképzés megvalósítása. Tovább »

A tanműhelyek fejlesztését a cégekkel együttműködve tervezzük, mert a cél, hogy a diákoknak a duális képzésbe belépve meglegyen a szükséges alaptudásuk, ismerjék a korszerűbb gépeket, eszközöket és technológiákat – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Pölöskei Gáborné kiemelte: a szakmai képzés megerősítésének három fő pillére a vonzó környezet, a karrier lehetősége és az oktatók naprakész tudása. Tovább »