Hírek
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére első alkalommal, előkészítő jelleggel ült össze a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT), amelynek legfőbb célja, hogy a középfokú szakképzési és felnőttképzési rendszer jövőbeli fejlesztési irányainak kérdésében aktív párbeszéd jöjjön létre a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai területként tekint a szakképzési és felnőttképzési rendszerre, amelynek innovatív megoldásokkal történő továbbfejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók és vállalkozások a 21. század technológiai kihívásainak nyerteseivé válhassanak. Az ITM számára meghatározó fontosságú, hogy a szakképzési rendszer valamennyi meghatározó szereplője részt vegyen a jövőbeli fejlesztési irányok meghatározásában, ezért tesz a minisztérium javaslatot a Szakképzési Innovációs Tanács létrehozására - hangsúlyozta a miniszter.
Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár megnyitóbeszédében köszönetét fejezte ki az előkészítő ülésen megjelent kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók, tanulói képviseletek delegáltjainak, és ismertette, hogy a szakterület tervei között szerepel a szakképzési és felnőttképzési rendszer átfogó felülvizsgálata, amely munkában feltétlenül számít a jelenlévő partnerintézmények és vállalatok aktív részvételére. Pölöskei Gáborné jelezte, hogy a SZIT első hivatalos ülésére 2018 szeptemberében kerül sor, amellyel a résztvevők egyetértettek.
György László, gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár megköszönte az előkészítő ülésen a felek részéről mutatkozó aktív részvételt és kiemelte, hogy a McKinsey globális tanácsadó vállalat 2007-es tanulmánya alapján az eredményes oktatási rendszerek alapját a jó képességű tanárok, a tanárok magas szintű módszertani felkészültsége és az képezi, hogy mennyire képesek kezelni a családi háttérből származó különbségeket. Ennek érdekében kiemelt fontosságú, hogy miként tud a szakpolitika már rövidtávon minőséget bevonni a szakképzési rendszerbe.
forrás: ITM
A Magyar Közlöny 107. számában (2018. július 9., hétfő) megjelent a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet, annak vonatkozó mellékleteivel.
A rendeletmódosítás elsősorban a szakgimnáziumi képzéshez kapcsolódó 2018. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítással függ össze.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a kerettanterv módosításával a szakmai óraszámok átrendeződtek. A közismereti óraszámok változását a szakképzési kerettanterv nem tartalmazza.
A szakképzési kerettantervek Word formátumban a honlap Szakképzési dokumentumok / Szakképzési kerettantervek - központi programok oldalán elérhetőek el.
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet módosításaival összhangban elkészült a kapcsolódó közismereti kerettanterveket tartalmazó 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosítása is. Az EMMI rendelet-módosítás 2018. augusztus 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben, amely az alábbi linken érhető el.
http://magyarkozlony.hu/dokumentumok/ec2cce52d947375b8dd98281ab0b69e154491b01/megtekintes
A szakképzési törvény 2018. január 1-én hatályba lépett módosításai változást hoztak a szakgimnáziumi képzés tananyagtartalmának felépítésében. A változás támogatja a rugalmas, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítását a szakgimnáziumokban. Ennek keretében a tanulók dönthetnek arról, hogy a tanult főszakképesítéshez kapcsolódó mellék-szakképesítést kívánják-e tanulni képzésük 11-12. évfolyamán. Fontos célkitűzés, hogy a szakgimnáziumi tanulók – vállalatok által elvárt – szakmai kompetenciái fejlődjenek, az ágazati szakmai érettségi vizsgán jól teljesítsenek, megfelelő tudással rendelkezzenek különösen a szakirányú felsőoktatásba való belépéshez, és e mellett sikeres technikusokká váljanak a szakmai képzésük végén. Az új tanulási utak kialakítása keretében a szakképző iskolák feladata annak meghatározása, hogy melyek azok az ágazati szakmai készségeket erősítő tartalmak, amelyek hozzájárulnak a szakgimnáziumi tanulók munkaerő-piaci keresettségének növeléséhez.
Tovább »
A szakgimnáziumok erősítéséről, a készségfejlesztésről, az élethosszig tartó tanulás fontosságáról is beszélt Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Sonkádon megrendezett Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemén 2018. július 6-án.
http://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/hirek/fokuszban-a-szakkepzes
A 2019/2020-as tanévtől kezdve a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma is csatlakozik a honvéd kadétképzéshez.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és Erdélyi Lajos humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár július 4-én bejárást tartott a Weiss Manfréd Szakgimnázium szakközépiskolájában és kollégiumában. Valló Péterrel, az iskola igazgatójával közösen tekintették meg azokat a különböző termeket, amelyekre majd a kadétképzés során szükségük lesz a diákoknak.
A tárca parlamenti államtitkára elmondta: a csepeli Weiss Manfréd Szakgimnáziummal tovább növekszik azon oktatási intézmények száma, ahol honvéd kadétképzésben vehetnek részt a fiatalok. „Az együttműködést már ma elkezdtük, mert az iskola szellemisége és képzési rendje teljes egészében igazodik a kadétprogramhoz” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz tartozó Szakképzési Centrumok közül honvéd kadét ágazati szakképzést jelenleg a szekszárdi Szakképzési Centrum Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma, a Székesfehérvári SZC Árpád Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája folytat. 2018 szeptemberétől további négy középfokú oktatási intézményben – a Pápai Szakképzési Centrumban, a várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskolája és Kollégiumában szerezhetnek a tanulók OKJ 52 Honvéd Kadét igazgatási ügykezelő végzettséget. Ezen kívül a komáromi Kempelen Farkas Képesség- és Tehetségfejlesztő Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumában, illetve a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban érhetőek el a ezek képzések.
A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.
A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A csúcstalálkozó előmozdítja a nyílt vitát arról, hogy az egyes országok mit tesznek azért, hogy polgáraik minden szükséges képességgel rendelkezzenek a hatékony részvételhez, képesek legyenek sikereket elérni a digitális világban.
„A digitalizáció olyan mértékben és gyorsasággal alakítja át a munkaadók által a munkavállalóktól elvárt készségek körét, hogy az új elvárásoknak megfelelő felkészültség biztosításához az oktatási és képzési rendszer minden szintjét fejleszteni kell” – mutatott rá Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője.
A rendezvényen a világ minden tájáról érkezett résztvevők, köztük több mint 20 állam oktatásért, képzésért felelős miniszterei és államtitkárai az oktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, tudomány és innováció tükrében tárgyalták meg a gazdasági fejlődés és a digitalizáció kérdéseit. Az összehívott szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati beavatkozásokkal, programokkal biztosíthatóak az eredményességhez, versenyképességhez elengedhetetlen digitális és egyéb készségek.
A konferencián az OECD szakértői elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy állami beavatkozások nélkül a digitalizáció a népességnek csak egy része számára jelent majd előnyt és előrelépési lehetőséget, míg azok, akik nem tudják megszerezni a szükséges készségeket, lemaradnak. Számukra a felzárkózási lehetőséget azok a szabályok és programok teremthetik meg, amelyek az át- és továbbképzés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé teszik, és egyben ösztönzik is a részvételt.
Pölöskei Gáborné a tárgyalás során elmondta, hogy az ehhez szükséges fejlesztések Magyarországon már elkezdődtek, mégpedig – bár ez meglepőnek tűnhet – a kötelező óvodáztatás kiterjesztésével. A magyar megközelítést az OECD által bemutatott nemzetközi összehasonlító kutatási eredmények is igazolták: ezek tanulságai szerint a hosszabb idejű óvodai részvétel még a felnőttkorban is kimutatható készségtöbbletet eredményez.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a szakterületet érintő 2017. évi jogszabály-módosítás eredményeként Magyarországon a gazdasági szereplők bevonásával létrejöttek az Ágazati Készségtanácsok, amelyek hatékonyabban segítik majd a munkaerőpiaci igények pontosabb meghatározását és a megfelelő képzési kínálat kialakítását.
A konferencián elhangzott előadások, a szűkebb körű egyeztetéseken feltárt konkrét munkaerőpiaci megoldások és javaslatok alátámasztják az elmúlt időszak hazai fejlesztéseit, így különösen a szakképzés és felnőttképzés terén elindított fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztés területén az Ipar 4.0 programot, vagy a Digitális Jólét Program (DJP) közreműködésével létrehozott Digitális Munkaerő Programot (DMP). A megtett lépések együttesen képesek lehetnek felkészíteni a hazai gazdaságot és társadalmat a 2. Skills Summit eseményen előrevetített gazdasági és munkaerőpiaci változásokra.
(Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztály)
Forrás:
kormany.hu
Felhívás pályatanácsadási jó gyakorlat népszerűsítésére
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keretén belül működő Euroguidance Magyarország Központ 2018-ban második alkalommal hirdeti meg a Euroguidance Pályatanácsadói Díjat.
A Euroguidance Pályatanácsadói Díj célja, hogy a magyarországi pályatanácsadási jó gyakorlatokat összegyűjtse és fórumot biztosítson a pályatanácsadás során használt magyarországi jó példák és eszközök népszerűsítésére.
További információk a mellékletekben:
Sikeres a 2017-ben indult kadétképzés, vidéken három- négy, Budapesten öt-hatszoros a túljelentkezés. Balogh Zsolt alezredes, a Honvédkadét program szaktanára, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolájának pedagógusa kiemelte, hogy a diákok a képzés során lövészeti és haditechnikai ismeretek megszerzése mellett önvédelmi, valamint katonai közelharc oktatáson is részt vesznek.
Az iskolákban pályaorientációs célból honvédelmi és katonai versenyeket rendeznek, ahol a küzdősportok mellett csapatjátékokban is kipróbálhatják magukat a résztvevő diákok. Emellett honvédelmi táborok kerülnek megrendezésre a Magyar Honvédség különböző helyőrségeinél, ahol a repülős, lövész-, a túlélő-, és a honvéd sporttábor célja a küzdőszellem, valamint a bajtársiasság és a hazaszeretet érzésének erősítése, t a résztvevőkben. A kadétképzésen résztvevők a későbbiekben könnyebben állják meg a helyüket a katonai pályán és az ilyen irányú egyetemi képzéseken, hiszen megismerkednek az alapvető haditechnikai eszközökkel és szabályokkal.
A képzés során lövészetet tanulnak légpuska és lézeres gyakorlófegyverek segítségével, mely a koncentrációt, valamint az állóképességet is javítja. Az elméleti órák során katonai, hadtörténeti, haditechnikai és térképészeti ismeretekre is szert tesznek. Az idegen nyelv oktatásra is hangsúlyt helyeznek, szem előtt tartva, hogy a jövő katonai vezetőinek, tisztjeinek és altisztjeinek munkája során az angol nyelv ismerete elengedhetetlen fontosságú.
A képzés felépítése maximálisan illeszkedik a katonai képzési rendszerhez. A 12. osztályban a diákoknak lehetősége nyílik önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalni. A képzők célja, hogy a kadétok katonai képzésen folytassák tanulmányaikat. Az alezredes kiemelte, hogy a katonai pálya mellett a honvédelmi ügyintéző képzést is választhatják a képzésben résztvevők, amellyel civil közalkalmazottként és köztisztviselőként is el tudnak helyezkedni.
Az eredeti cikk megtalálható itt: https://magyaridok.hu/belfold/a-sziv-is-legyen-eros-ne-csak-a-kar-3146869/
Az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny 27. alkalommal került megrendezésre, amelynek díjait 2018. június 05-én adták át Budapesten. A tavaly ősszel meghirdetett versenyre 14-20 év közötti fiatalok jelentkezhettek egyénileg, vagy két fős csapatokban. A megmérettetésen megosztott második helyezést ért el a Nyíregyházi Szakképzési Centrum csapata Underwater cyclops pályamunkájával, valamint megosztott harmadik helyezést Virtuális valóság bevezetése az amatőr csillagászatba pályamunkájával a Győri Műszaki Szakképzési Centrum tanulója.
2. helyezés: Underwater cyclops — víz alatti kutatórobot
Pályázók: Tóth Bence (2000), Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma, valamint Zsigó Miklós (2002), a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulói.
Felkészítő tanár: Zsigó Zsolt
A fiatalok által fejlesztett víz alatti kutatórobot képes olyan tevékenységet is végezni, amelyekre egy búvár nem lenne képes, és mindezt költséghatékonyan. A vízi közművek szerves részét képző víztároló medencék karbantartása a vízi közmű szolgáltatók feladata. A medencéket a karbantartást megelőzően leengedik, megtörténik a hibafelmérés, ezután a medencét higiéniai okokból feltöltik. A karbantartás megtervezése után a tározókat újból leengedik, majd elvégzik az esetleges javítást, majd újra feltöltik. A pályázók által épített robot képes felmérni a tározóban keletkezett sérüléseket, majd archiválni azokat egy kamera segítségével, így több ezer köbméter víz leürítése kerülhető el.
3. helyezés: Virtuális valóság bevezetése az amatőr csillagászatba
Pályázó: Nagy Felícián (1998), a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának tanulója
Felkészítő tanár: Németh Jenő
A projekt egy távvezérelt csillagvizsgáló okosotthon rendszerrel, önműködő észlelésirányítással, adatelemző, tároló és megjelenítő egységgel, szórakoztató és kényelmi funkciókkal az automatikus észlelés idejére, intelligens fűtéssel-szellőzéssel és multimédia központtal. A világ bármely pontjáról élvezhető, virtuális, három dimenziós csillagászati távcsöves bemutató tartható élőben, egy fix helyen lévő távcsőről, továbbá észlelés végezhető, adatok gyűjthetőek, valamint asztrofotók is készíthetők. Napközben vagy éjszaka, ha nem áll rendelkezésre távcső, egy szemüveggel előhozható az otthoni csillagvizsgáló által látott égboltkép. Mindez pedig a következő generációs távcsöves bemutatókat jelentheti. Előadásokon, internetes társalgások során ahelyett, hogy az embert vinnénk a távcsőhöz, vagy a távcsövet az emberhez, a világháló által össze lehet kötni a felhasználót a termék funkciójával. Amatőr csillagászok remek eszköze lehet ez, valamint új oktatási platform, bemutatóeszköz, továbbá a távoli munkavégzésre, hobbiűzésre is teljes megoldást kínál, ráadásul élvezhető formában.
A díjazott fiatalok közül a legfiatalabb pályázónak járó Vodafone Magyarország Alapítvány 100.000 Ft-os egyösszegű Junior Ösztöndíját a tizenhat éves Zsigó Miklós a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium 16 éves tanulója vehette át.
A szakképzésben tanuló diákok innovatív pályamunkáinak a hétköznapokban is gyakorlati hasznuk is van, hiszen használója pénzt, energiát, és időt takaríthat meg. Gratulálunk a díjazottaknak.
15. oldal / 33