Hírek
Megtartotta alakuló ülését az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére létrejött Szakképzési Innovációs Tanács. A testület legfőbb célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában kifejtette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára kiemelten fontos, hogy a középfokú szakképzési és felnőttképzési rendszer minden meghatározó szereplője részt vegyen a jövőbeli fejlesztési irányok meghatározásában. A minisztérium ezért kezdeményezte a Szakképzési Innovációs Tanács létrehozását. „A negyedik ipari forradalom stratégiai kihívást jelent a szakképzés számára is, de ha okosan használjuk az új technológiák nyújtotta lehetőségeket, képesek leszünk kiszolgálni a 21. századi munkaerőpiaci igényeket is” - hangsúlyozta a miniszter
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a szakképzési terület egészét átfogó közös gondolkodásra kérte fel a tanács tagjait. A szakterület tervei között szerepel az infrastrukturális fejlesztéseken túl a szakképzési és felnőttképzési rendszer tartalmi felülvizsgálata, amiben számítanak a társintézmények és vállalatok tevékeny közreműködésére is. A helyettes államtitkár rendszeresen ülésező munkacsoportok megalakítására tett javaslatot, amelyek feladata a fejlesztési elképzelések részletes kidolgozása lesz.
A Szakképzési Innovációs Tanács tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek delegáltjai. A tematikus munkacsoportok még szeptemberben megalakulnak, a Szakképzési Innovációs Tanács legközelebb október közepén ülésezik.
Forrás: kormany.hu
Újabb helyszínre érkezett a Regionális Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó Konferenciasorozat. A sorozat második állomásaként Pécsett 2018. szeptember 6-án kapott helyet a rendezvény, amely megmutatta, hogy a szakképzés új, innovatív, dimenziókba lép.
Házigazdaként a Pécsi Szakképzési Centrum főigazgatója Metzger Tibor köszöntette a résztvevőket, majd Decsi István, Pécs alpolgármestere mondott köszöntőt, amelyben az intézmények és a gazdaság szereplőinek hatékony együttműködésére hívta fel a figyelmet.
Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a szakképzés vonatkozásában elmondta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium legnagyobb szervezetként a gazdaság igényeinek a figyelemmel kísérésével és innovációs gondolkodásával a szakképzés és felnőttképzés feladatát is ellátja. Kiemelte, hogy a gyors környezeti változások hatására, ma már széles alapú képzésre van szükség, amely a duális képzéssel biztosítható. Jelezte, hogy ennek a további elmélyítése elkerülhetetlen, a gazdaság által vezérelt keresletvezérelt képzési forma erősítésével megoldható. Egyre erőteljesebb az ágazati gondolkodás, ezért alakulnak meg az Ágazati Készség Tanácsok, vagy jöhetnek létre az Ágazati és Vállalati Képző Központok. A szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái. A jelen és jövő lehetősége, a mérnökképzés előszobája. — hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
A szakmai képzést vonzóvá kell tenni a tanulók számára, ezért az ágazatokban zajló kutatási és innovációs tartalmaknak be kell épülnie a képzésbe. A képzés vonzóbbá tételéhez szorosan kapcsolódik az innovatív és egyben inspiráló tanulási környezet kialakítása. E cél elérésének érdekében indul el a 21. századi szakképző iskola felújítási program, elsőként Miskolcon és Győrben.
Dr. Síkfői Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke gazdasági, technológiai és szakképzési témákat egyszerre érintett előadásában, hangsúlyozva azok szinergikus összekapcsolódását, majd a kamara bemutatásában a helyi élményközpontú pályaorientációval is megismerkedhettek a résztvevők. A helyi jó gyakorlatok keretében dr. Kleisz-Bális Eszter a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter képzési vezetője mutatta be módszerét a „Gépipari szakképzés a XXI. században” című előadásában, amelyet kisfilmmel zárt.
A tanévnyitó konferenciasorozatban a 2018/2019. tanévhez kapcsolódóan Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese tájékoztatta az érintetteket az intézmények aktuális feladatairól.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért felelős Helyettes Államtitkársága a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a szakképzési centrumok közösen szervezésében a konferenciasorozat következő állomása Debrecenben lesz.
NSZFH Kommunikáció
Regionális Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó Konferenciasorozat
Miskolcon is megvalósul a 21. századi szakképző iskolák program
Az innováció jegyében nyitotta meg Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Regionális Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó Konferenciasorozat első miskolci rendezvényét. Az eseményen jelentette be, hogy Országos program indul, „21. századi szakképző iskolák” néven, annak érdekében, hogy megújuljanak egy-egy város szakképző intézményei. Miskolcra a program keretében 6,5 milliárd Ft-ot szánnak.
Az Észak-kelet magyarországi térség konferenciájának meghívottjai a szakképzésben, felnőttképzésben részvevő intézmények igazgatói, érdeklődő pedagógusai, a köznevelési intézmények munkatársai, pályaválasztással, pályaorientációval foglalkozó pedagógusai voltak. Az eseményen részt vettek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős ágazatok, a duális szakképzésben érintett szervezetek és a helyi vállalatok képviselői is.
A köszöntőkben elhangzott, a szakképzési rendszer csak a kormányzat, az iskolák és a képzésben szerepet vállaló gazdasági szereplők összefogásával újulhat meg. Tátrai István József, a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatója maga is úgy fogalmazott, az előttük álló időszak sok kihívást tartogat a szakmai képzés számára, de mindannyiuk érdeke az, hogy megtalálják az innovatív megoldások eredményes felhasználását és továbbvitelét.
Miskolc városa együttműködő partnere az intézményeknek és a vállalatoknak, kiemelkedő szerepet vállal a szakmai képzés rendszerében. Dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere szerint „Miskolcon a közoktatásról egységes rendszerben gondolkodnak, és ennek jelentős szelete a szakképzés. Elkészítettük a város gazdaságfejlesztési programját, ehhez szervesen kapcsolódik a szakképzés-fejlesztési koncepció is. Célunk a piaci igények és a képzési rendszer hosszú távú összehangolása.” Kifejtette, a város elkötelezett abban, hogy az oktatásban és a szakképzésben megfeleljenek a negyedik ipari forradalom kihívásainak. A fejlesztési stratégia kiemelt ágazatai mellett az informatika és az elektronika, a járműipar és a kapcsolódó gépgyártás is szerepel, de a modellben megvalósul a duális képzés továbbfejlesztése, valamint a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése is.
Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt a magyar kormány általános gazdaságfejlesztési stratégiai céljairól. Előadásában kifejtette, milyen víziót vázolt fel a kormány a következő időszakra vonatkozóan: Azt szeretnék, hogy Magyarország 2030-ra Európa első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ehhez három kiemelt területen – innovatív vállalkozások, gyors és biztonságos közlekedési rendszer és energetika – közel háromszáz olyan intézkedési tervet határoztak meg, amellyel a cél elérhetővé válhat.
A szakképzésben és a felnőttképzésben azt szeretnék elérni, hogy minden munkavállaló-képes korú magyar állampolgár számára biztosított legyen legalább egy, a gazdaság igényein alapuló, a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító, modern szaktudást nyújtó szakképesítés.
Dr. Palkovics László beszélt arról is, hogy újgenerációs szakképző iskolák jönnek létre, ezért komplett iskolafejlesztési programot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a szakképző iskolák teljes körű tartalmi és infrastrukturális megújítását is jelenti.
Miskolcon mintegy 6,5 milliárd forintos támogatással valósulhat meg az a pilot projekt, amelynek keretében kompletten átstrukturálják, átalakítják a szakképzés rendszerét. Teszik ezt annak érdekében – hangoztatta a miniszter –, hogy itt is létre tudjanak hozni egy újgenerációs szakképző intézményt, amelyet modern épített infrastruktúra, modern eszközök jellemeznek, és ahol kompetens szakmai tanárokkal olyan képzést biztosítanak majd a fiatalok számára, amelyre a piacnak szüksége van.
Az első komoly fejlesztést, amely Miskolcon valósul meg, látványos 3D-s filmmel mutatták be. A virtuális világba való belépéssel, a Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnázium leendő, megújult termei, laborjai elevenedtek meg. Az épületben „sétálva” kiderült, hogy a diákok itt a gyakorlatban próbálhatják majd ki a lézervágást, a 3D nyomtatást, vagy éppen a robotok programozását.
Ezt követően Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár előadásában a szakképzés és felnőttképzés innovációját emelte ki, beszélt az ágazat kihívásairól és annak lehetséges megoldásairól. Kiemelte a munkaerővel szemben támasztott követelmények az átalakuló gazdasághoz mérten folyamatosan változnak, ezáltal felértékelődnek az együttműködéssel kapcsolatos készségek. A jövő munkahelyei tekintetében a Z generáció számára elérhető munkalehetőségek 65%-a még nem is létezik. Ezért is fontos az iskolai oktatás szélesebb alapokra helyezése, Országos Képzési Jegyzék megújulása , digitális tartalmakkal történő kiegészítése. Ehhez kapcsolódóan a változásoknak be kell épülniük a tanártovábbképzésbe is. Az Ágazati és Készség Tanácsok együttműködésével a szakképzés tartalmi megújítása a gazdaság szereplőivel együtt kerül kialakításra. Ezzel együtt növelni kell a képzésben résztvevő vállalatok számát, további Ágazati, valamint Vállalati Képzőközpontok kialakítására van szükség, melynek célja, hogy több gazdasági szereplőt vonjunk be duális képzésbe.
A tanulók számára vonzóvá kell tenni a szakmai képzést, célunk az, hogy szakgimnázium a mérnökképzés előszobájává váljon. A vonzó tanulási környezet kialakítása érdekében indul el a 21. századi szakképző iskola felújítási program, mely egy komplex fejlesztést jelent, ahol képzési szerkezetében, tartalmában és infrastruktúrájában is megújul a szakképzés. A felnőttoktatás területén rugalmas tanulási lehetőséget kínálnak, rövidülhet a képzési idő, beszámításra kerülhet az előzetesen megszerzett tudás. A teljesség igénye nélkül az elhangzottak tervezésében nyújt segítséget a megalakításra került Szakképzési Innovációs Tanács, amelynek munkájában nem csak a szaktárca szereplői és a gazdasági szereplők vesznek részt, hanem szerepet kapnak többek között az oktatási intézmények és fenntartók, szakértők és érdekképviseleti szervek.
A 21. századi szakképző iskolák kapcsán a Miskolci Pilot programról Kiss Gábor, a program koordinátora tartott előadást, majd Bihall Tamás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt a duális képzés helyzetéről a megyében. Végül betekintést engedett a duális képzés gyakorlatába Sándor Csaba, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. képzési csoportvezetője.
Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese a 2018/2019. tanévhez kapcsolódóan az intézmények aktuális feladatairól tájékoztatta a résztvevőket.
A miskolci rendezvény az első eseménye volt annak a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatnak, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért felelős Helyettes Államtitkársága a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a szakképzési centrumok közösen szerveznek. A sorozat Pécsett folytatódik, majd Debrecen, Budapest és Zalaegerszeg ad helyszínt a konferencia egyes állomásainak.
Forrás: kormany.hu, boon.hu, eszak.hu
Szerző: NSZFH Kommunikáció
Jelentkezési tájékoztató felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők továbbképzésére
Tisztelt Szakértő!
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal továbbképzést szervez felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők részére.
A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő köteles továbbképzésen részt venni és eredményes vizsgát tenni. A felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének a nyilvántartásban szereplő valamennyi szakterület vonatkozásában – szakterületenként külön-külön (felnőttképzési igazgatás, nyelvi) – köteles eleget tenni, míg a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettsége a nyilvántartásban szereplő szakterületek számától független.
A képzés felépítése: a továbbképzés elméleti részét (12 óra) online formában, a 8 órás (1 napos) gyakorlati részt pedig jelenléti csoportos foglalkozás keretében valósítjuk meg.
A jelenléti képzés helyszíne: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Budapest VIII. kerület, Baross u. 52.
A képzés vizsgával zárul. A vizsga – az elméleti és gyakorlati témakörökből összeállított – 15 tesztkérdés kitöltéséből áll, amelyre a jelenléti képzés végén kerül sor. A vizsgán a jogszabályok használata megengedett.
A győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola Nao nevű humanoid robotjával nyitotta meg az idei országos szakképzési tanévet az innovációs és technológiai miniszter szombaton a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában.
Nao bemutatkozó kisfilmjét itt találja.
Palkovics László ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy változik a szakképzés megítélése, de az innováció szellemében tovább kell építkezni. Azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzek, amelyekkel megállja a helyét a most zajló "negyedik ipari forradalomban" átalakuló munkakörökben is.
Ehhez a szakképzésnek a gazdaság igényei alapján kell működnie kínálatvezérelt alapon, az iskolarendszerű szak- és felnőttképzést modernizálni kell, növelve versenyképességét és vonzerejét - mondta a miniszter.
A szakképzés megítélésének változását szerinte az elmúlt időszak törvénymódosításai is elősegítették. Hozzájárult ahhoz, hogy a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok a tanulmányi eredményeiktől függő mértékben ösztöndíjban részesülnek, ami akár havi 50 ezer forint is lehet; az államilag támogatott felnőttképzés rövidebb ciklusúvá és rugalmassá vált; folytatódnak az állami szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztései, mintegy tízmilliárd forintból majdnem háromszáz fejlesztési cél valósul meg - sorolta.
Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy Győr és Miskolc esetében a szakképzésben egy olyan átfogó infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg, amely által épületek és eszközök újulnak meg. Első lépésben erre tízmilliárd forintot fordítanak.
A felnőttképzésben számítanak a külföldi vállalkozásokra is. A miniszter felidézte, hogy nemrég megállapodott a minisztérium "egy német vállalattal", amelyik a saját alkalmazottain kívül megnyitja a képzési rendszerét más szakképző intézmények és a beszállítók előtt is. Ezt a példát alkalmazni szeretnék az egész országban.
Kitért rá: ahogy Magyarországon, úgy a világban is egyre gyorsabban fejlődnek az iparban használt technológiák, eljárások és anyagok, növekszik az igény a rendszerek tervezésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt, ezért a szakképzés és a felnőttképzés egyre vonzóbb az élethosszig tartó tanulási folyamatban.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány megfelelő hátteret szeretne biztosítani az oktatáshoz, ezen belül a szakképzés megújításához. Ennek egyik eleme a Diákháló program, amelyben valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő központilag menedzselt wifi-szolgáltatást.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a gazdasági szereplők és a kormány szoros együttműködéséről beszélt a szakképzés megújítása kapcsán. Kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőként szeptember 26. és 28 között az európai szakmák vetélkedőjét, a Euroskills versenyt, amelyre mintegy nyolcvanezer diákot várnak harminc országból, negyven szakmában.
A hazai szakoktatásban országosan mintegy 230 ezer tanuló kezdi el az idei tanévet hétfőn.
forrás: kormany.hu
Tisztelt Képző Intézmények!
A GINOP-6.1.1-15 kódszámú „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt Kiegészítő ajánlattételi felhívására beérkező ajánlatokról az Értékelő Bizottság 2018. augusztus 27. napján meghozta döntését. Az alábbi mellékletben letölthető a projekt keretében 2017. december 1-jétől indítandó képzések II. kiegészítő jegyzéke.
Egy új törekvésről, a Vállalati Képző Központok létrehozásának ösztönzéséről is beszámolt Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azon az információs napon, amelyet kedden tartottak a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.
A helyettes államtitkár az előadás után rövid interjút adott lapunknak. Ekkor elmondta, hogy jelen pillanatban – jellemzően a nagyvállalatoknál – csak a saját dolgozók képzését szolgáló központok működnek. A tárca törekvése, hogy ezeket első lépcsőben a beszállítói kört alkotó kkv-k, valamint a duális szakképzés felé is kinyissák. A cél tehát a meglevő képzési kapacitás kihasználása. Ezen célt szolgálja egyébként az a GINOP-os pályázat is, amelyet részletesen is megismerhettek az információs napon a résztvevők.
Korábban a cégek a csarnokot bővítették, új gyártósort állítottak be, további munkaerőt alkalmaztak. Az extenzív szakaszt intenzív szakasznak kell felváltania, s innentől a meglevő kapacitások hatékonyságát kell növelni – fejtette ki a tudósítóval beszélgetve Pölöskei Gáborné. Ehhez a korábbitól eltérő gondolkodás és rugalmasabb szabályozás szükséges. Az utóbbi feltétel részben már megvalósult – húzta alá a helyettes államtitkár.
Pölöskei Gáborné a szak- és felnőttképzés előtt álló kihívásokról szólva előadásában elmondta: a Z generáció tagjainak 65 százaléka olyan foglalkozást űz majd, ami még nem is létezik. Öt év alatt is számottevően megváltoznak az elvárások: felértékelődnek például az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. Fontossá válik például a kreatív gondolkodás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia, a kognitív rugalmasság. A képzésben mindinkább felértékelődik a munkáltatók szerepe – mondta el a helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az iskolai szakoktatásra is szükség van, s a tanműhelyeket alkalmassá kell tenni a korszerű technológiák befogadására. Keresletvezérelt oktatásra van szükség, s mivel az ismeretek egyre gyorsabban bővülnek, ez élethosszig tartó tanulással jár.
A magyar munkáltatóknak csak kétharmada elégedett a munkásai szakképzettségével, ugyanakkor – különösen a kkv szektorban – alacsony azon cégek száma, akik képzik a saját munkavállalóikat – derült ki az előadásból.
Azt már Danajka Noémi, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője mondta el, hogy milliárdok állnak rendelkezésre a GINOP pályázatok révén arra, hogy támogassák a munkavállalók képzését a nagyvállalatoknál, illetve a kkv-knál. További milliárdok szolgálják – magasabb összegű támogatások mellett – a Vállalati Képző Központok létrehozását. A támogatás elnyerésének feltételei között több új elem is van, ilyen például az, amelyik az alacsonyabb végzettségűek bevonását célozza a képzésbe.
forrás: feol.hu
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Szakképzési Centrumok Regionális Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó Konferenciasorozatot szerveznek.
A konferenciasorozat időpontjai és helyszínei »
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a nyár folyamán szakmai műhelymunkákat szervezett a kerettantervi módosításokhoz kapcsolódóan. A műhelymunkák célja volt, hogy segítséget nyújtsanak az intézmények igazgatói és igazgatóhelyettesei számára a pedagógiai programok módosításának elkészítéséhez, a 2018/2019. tanév szakmai előkészítéséhez.
A nyári időszakban megrendezett workshopokra az ország 44 Szakképzési Centrumának, mind a 380 tagintézményből jelentkeztek pedagógusok. Az összesen hat alkalomból álló sorozat utolsó napján a nem állami intézményfenntartók számára tartottak műhelymunkát.
Ezen először Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár asszony tartott tájékoztatást a 2019/20. tanévet érintő szakképzési megállapodások megkötésével kapcsolatos változásokról. Tovább »
14. oldal / 33