Hirek
Jelentkezési tájékoztató felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők továbbképzésére
Tisztelt Szakértő!
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal továbbképzést szervez felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők részére.
A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő köteles továbbképzésen részt venni és eredményes vizsgát tenni. A felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének a nyilvántartásban szereplő valamennyi szakterület vonatkozásában – szakterületenként külön-külön (felnőttképzési igazgatás, nyelvi) – köteles eleget tenni, míg a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettsége a nyilvántartásban szereplő szakterületek számától független.
A képzés felépítése: a továbbképzés elméleti részét (12 óra) online formában, a 8 órás (1 napos) gyakorlati részt pedig jelenléti csoportos foglalkozás keretében valósítjuk meg.
A jelenléti képzés helyszíne: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Budapest VIII. kerület, Baross u. 52.
A képzés vizsgával zárul. A vizsga – az elméleti és gyakorlati témakörökből összeállított – 15 tesztkérdés kitöltéséből áll, amelyre a jelenléti képzés végén kerül sor. A vizsgán a jogszabályok használata megengedett.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére első alkalommal, előkészítő jelleggel ült össze a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT), amelynek legfőbb célja, hogy a középfokú szakképzési és felnőttképzési rendszer jövőbeli fejlesztési irányainak kérdésében aktív párbeszéd jöjjön létre a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai területként tekint a szakképzési és felnőttképzési rendszerre, amelynek innovatív megoldásokkal történő továbbfejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók és vállalkozások a 21. század technológiai kihívásainak nyerteseivé válhassanak. Az ITM számára meghatározó fontosságú, hogy a szakképzési rendszer valamennyi meghatározó szereplője részt vegyen a jövőbeli fejlesztési irányok meghatározásában, ezért tesz a minisztérium javaslatot a Szakképzési Innovációs Tanács létrehozására - hangsúlyozta a miniszter.
Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár megnyitóbeszédében köszönetét fejezte ki az előkészítő ülésen megjelent kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók, tanulói képviseletek delegáltjainak, és ismertette, hogy a szakterület tervei között szerepel a szakképzési és felnőttképzési rendszer átfogó felülvizsgálata, amely munkában feltétlenül számít a jelenlévő partnerintézmények és vállalatok aktív részvételére. Pölöskei Gáborné jelezte, hogy a SZIT első hivatalos ülésére 2018 szeptemberében kerül sor, amellyel a résztvevők egyetértettek.
György László, gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár megköszönte az előkészítő ülésen a felek részéről mutatkozó aktív részvételt és kiemelte, hogy a McKinsey globális tanácsadó vállalat 2007-es tanulmánya alapján az eredményes oktatási rendszerek alapját a jó képességű tanárok, a tanárok magas szintű módszertani felkészültsége és az képezi, hogy mennyire képesek kezelni a családi háttérből származó különbségeket. Ennek érdekében kiemelt fontosságú, hogy miként tud a szakpolitika már rövidtávon minőséget bevonni a szakképzési rendszerbe.
forrás: ITM
A győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola Nao nevű humanoid robotjával nyitotta meg az idei országos szakképzési tanévet az innovációs és technológiai miniszter szombaton a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában.
Nao bemutatkozó kisfilmjét itt találja.
Palkovics László ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy változik a szakképzés megítélése, de az innováció szellemében tovább kell építkezni. Azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzek, amelyekkel megállja a helyét a most zajló "negyedik ipari forradalomban" átalakuló munkakörökben is.
Ehhez a szakképzésnek a gazdaság igényei alapján kell működnie kínálatvezérelt alapon, az iskolarendszerű szak- és felnőttképzést modernizálni kell, növelve versenyképességét és vonzerejét - mondta a miniszter.
A szakképzés megítélésének változását szerinte az elmúlt időszak törvénymódosításai is elősegítették. Hozzájárult ahhoz, hogy a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok a tanulmányi eredményeiktől függő mértékben ösztöndíjban részesülnek, ami akár havi 50 ezer forint is lehet; az államilag támogatott felnőttképzés rövidebb ciklusúvá és rugalmassá vált; folytatódnak az állami szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztései, mintegy tízmilliárd forintból majdnem háromszáz fejlesztési cél valósul meg - sorolta.
Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy Győr és Miskolc esetében a szakképzésben egy olyan átfogó infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg, amely által épületek és eszközök újulnak meg. Első lépésben erre tízmilliárd forintot fordítanak.
A felnőttképzésben számítanak a külföldi vállalkozásokra is. A miniszter felidézte, hogy nemrég megállapodott a minisztérium "egy német vállalattal", amelyik a saját alkalmazottain kívül megnyitja a képzési rendszerét más szakképző intézmények és a beszállítók előtt is. Ezt a példát alkalmazni szeretnék az egész országban.
Kitért rá: ahogy Magyarországon, úgy a világban is egyre gyorsabban fejlődnek az iparban használt technológiák, eljárások és anyagok, növekszik az igény a rendszerek tervezésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt, ezért a szakképzés és a felnőttképzés egyre vonzóbb az élethosszig tartó tanulási folyamatban.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány megfelelő hátteret szeretne biztosítani az oktatáshoz, ezen belül a szakképzés megújításához. Ennek egyik eleme a Diákháló program, amelyben valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő központilag menedzselt wifi-szolgáltatást.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a gazdasági szereplők és a kormány szoros együttműködéséről beszélt a szakképzés megújítása kapcsán. Kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőként szeptember 26. és 28 között az európai szakmák vetélkedőjét, a Euroskills versenyt, amelyre mintegy nyolcvanezer diákot várnak harminc országból, negyven szakmában.
A hazai szakoktatásban országosan mintegy 230 ezer tanuló kezdi el az idei tanévet hétfőn.
forrás: kormany.hu
A Magyar Közlöny 107. számában (2018. július 9., hétfő) megjelent a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet, annak vonatkozó mellékleteivel.
A rendeletmódosítás elsősorban a szakgimnáziumi képzéshez kapcsolódó 2018. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítással függ össze.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a kerettanterv módosításával a szakmai óraszámok átrendeződtek. A közismereti óraszámok változását a szakképzési kerettanterv nem tartalmazza.
A szakképzési kerettantervek Word formátumban a honlap Szakképzési dokumentumok / Szakképzési kerettantervek - központi programok oldalán elérhetőek el.
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet módosításaival összhangban elkészült a kapcsolódó közismereti kerettanterveket tartalmazó 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosítása is. Az EMMI rendelet-módosítás 2018. augusztus 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben, amely az alábbi linken érhető el.
http://magyarkozlony.hu/dokumentumok/ec2cce52d947375b8dd98281ab0b69e154491b01/megtekintes
Tisztelt Képző Intézmények!
A GINOP-6.1.1-15 kódszámú „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt Kiegészítő ajánlattételi felhívására beérkező ajánlatokról az Értékelő Bizottság 2018. augusztus 27. napján meghozta döntését. Az alábbi mellékletben letölthető a projekt keretében 2017. december 1-jétől indítandó képzések II. kiegészítő jegyzéke.
A szakképzési törvény 2018. január 1-én hatályba lépett módosításai változást hoztak a szakgimnáziumi képzés tananyagtartalmának felépítésében. A változás támogatja a rugalmas, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítását a szakgimnáziumokban. Ennek keretében a tanulók dönthetnek arról, hogy a tanult főszakképesítéshez kapcsolódó mellék-szakképesítést kívánják-e tanulni képzésük 11-12. évfolyamán. Fontos célkitűzés, hogy a szakgimnáziumi tanulók – vállalatok által elvárt – szakmai kompetenciái fejlődjenek, az ágazati szakmai érettségi vizsgán jól teljesítsenek, megfelelő tudással rendelkezzenek különösen a szakirányú felsőoktatásba való belépéshez, és e mellett sikeres technikusokká váljanak a szakmai képzésük végén. Az új tanulási utak kialakítása keretében a szakképző iskolák feladata annak meghatározása, hogy melyek azok az ágazati szakmai készségeket erősítő tartalmak, amelyek hozzájárulnak a szakgimnáziumi tanulók munkaerő-piaci keresettségének növeléséhez.
Tovább »
Egy új törekvésről, a Vállalati Képző Központok létrehozásának ösztönzéséről is beszámolt Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azon az információs napon, amelyet kedden tartottak a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.
A helyettes államtitkár az előadás után rövid interjút adott lapunknak. Ekkor elmondta, hogy jelen pillanatban – jellemzően a nagyvállalatoknál – csak a saját dolgozók képzését szolgáló központok működnek. A tárca törekvése, hogy ezeket első lépcsőben a beszállítói kört alkotó kkv-k, valamint a duális szakképzés felé is kinyissák. A cél tehát a meglevő képzési kapacitás kihasználása. Ezen célt szolgálja egyébként az a GINOP-os pályázat is, amelyet részletesen is megismerhettek az információs napon a résztvevők.
Korábban a cégek a csarnokot bővítették, új gyártósort állítottak be, további munkaerőt alkalmaztak. Az extenzív szakaszt intenzív szakasznak kell felváltania, s innentől a meglevő kapacitások hatékonyságát kell növelni – fejtette ki a tudósítóval beszélgetve Pölöskei Gáborné. Ehhez a korábbitól eltérő gondolkodás és rugalmasabb szabályozás szükséges. Az utóbbi feltétel részben már megvalósult – húzta alá a helyettes államtitkár.
Pölöskei Gáborné a szak- és felnőttképzés előtt álló kihívásokról szólva előadásában elmondta: a Z generáció tagjainak 65 százaléka olyan foglalkozást űz majd, ami még nem is létezik. Öt év alatt is számottevően megváltoznak az elvárások: felértékelődnek például az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. Fontossá válik például a kreatív gondolkodás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia, a kognitív rugalmasság. A képzésben mindinkább felértékelődik a munkáltatók szerepe – mondta el a helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az iskolai szakoktatásra is szükség van, s a tanműhelyeket alkalmassá kell tenni a korszerű technológiák befogadására. Keresletvezérelt oktatásra van szükség, s mivel az ismeretek egyre gyorsabban bővülnek, ez élethosszig tartó tanulással jár.
A magyar munkáltatóknak csak kétharmada elégedett a munkásai szakképzettségével, ugyanakkor – különösen a kkv szektorban – alacsony azon cégek száma, akik képzik a saját munkavállalóikat – derült ki az előadásból.
Azt már Danajka Noémi, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője mondta el, hogy milliárdok állnak rendelkezésre a GINOP pályázatok révén arra, hogy támogassák a munkavállalók képzését a nagyvállalatoknál, illetve a kkv-knál. További milliárdok szolgálják – magasabb összegű támogatások mellett – a Vállalati Képző Központok létrehozását. A támogatás elnyerésének feltételei között több új elem is van, ilyen például az, amelyik az alacsonyabb végzettségűek bevonását célozza a képzésbe.
forrás: feol.hu
A szakgimnáziumok erősítéséről, a készségfejlesztésről, az élethosszig tartó tanulás fontosságáról is beszélt Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Sonkádon megrendezett Mesterpedagógusok IV. Sonkádi Szabadegyetemén 2018. július 6-án.
http://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/hirek/fokuszban-a-szakkepzes
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Szakképzési Centrumok Regionális Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó Konferenciasorozatot szerveznek.
A konferenciasorozat időpontjai és helyszínei »
A 2019/2020-as tanévtől kezdve a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma is csatlakozik a honvéd kadétképzéshez.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és Erdélyi Lajos humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár július 4-én bejárást tartott a Weiss Manfréd Szakgimnázium szakközépiskolájában és kollégiumában. Valló Péterrel, az iskola igazgatójával közösen tekintették meg azokat a különböző termeket, amelyekre majd a kadétképzés során szükségük lesz a diákoknak.
A tárca parlamenti államtitkára elmondta: a csepeli Weiss Manfréd Szakgimnáziummal tovább növekszik azon oktatási intézmények száma, ahol honvéd kadétképzésben vehetnek részt a fiatalok. „Az együttműködést már ma elkezdtük, mert az iskola szellemisége és képzési rendje teljes egészében igazodik a kadétprogramhoz” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz tartozó Szakképzési Centrumok közül honvéd kadét ágazati szakképzést jelenleg a szekszárdi Szakképzési Centrum Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma, a Székesfehérvári SZC Árpád Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája folytat. 2018 szeptemberétől további négy középfokú oktatási intézményben – a Pápai Szakképzési Centrumban, a várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskolája és Kollégiumában szerezhetnek a tanulók OKJ 52 Honvéd Kadét igazgatási ügykezelő végzettséget. Ezen kívül a komáromi Kempelen Farkas Képesség- és Tehetségfejlesztő Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumában, illetve a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban érhetőek el a ezek képzések.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a nyár folyamán szakmai műhelymunkákat szervezett a kerettantervi módosításokhoz kapcsolódóan. A műhelymunkák célja volt, hogy segítséget nyújtsanak az intézmények igazgatói és igazgatóhelyettesei számára a pedagógiai programok módosításának elkészítéséhez, a 2018/2019. tanév szakmai előkészítéséhez.
A nyári időszakban megrendezett workshopokra az ország 44 Szakképzési Centrumának, mind a 380 tagintézményből jelentkeztek pedagógusok. Az összesen hat alkalomból álló sorozat utolsó napján a nem állami intézményfenntartók számára tartottak műhelymunkát.
Ezen először Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár asszony tartott tájékoztatást a 2019/20. tanévet érintő szakképzési megállapodások megkötésével kapcsolatos változásokról. Tovább »
A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.
A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A csúcstalálkozó előmozdítja a nyílt vitát arról, hogy az egyes országok mit tesznek azért, hogy polgáraik minden szükséges képességgel rendelkezzenek a hatékony részvételhez, képesek legyenek sikereket elérni a digitális világban.
„A digitalizáció olyan mértékben és gyorsasággal alakítja át a munkaadók által a munkavállalóktól elvárt készségek körét, hogy az új elvárásoknak megfelelő felkészültség biztosításához az oktatási és képzési rendszer minden szintjét fejleszteni kell” – mutatott rá Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője.
A rendezvényen a világ minden tájáról érkezett résztvevők, köztük több mint 20 állam oktatásért, képzésért felelős miniszterei és államtitkárai az oktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, tudomány és innováció tükrében tárgyalták meg a gazdasági fejlődés és a digitalizáció kérdéseit. Az összehívott szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati beavatkozásokkal, programokkal biztosíthatóak az eredményességhez, versenyképességhez elengedhetetlen digitális és egyéb készségek.
A konferencián az OECD szakértői elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy állami beavatkozások nélkül a digitalizáció a népességnek csak egy része számára jelent majd előnyt és előrelépési lehetőséget, míg azok, akik nem tudják megszerezni a szükséges készségeket, lemaradnak. Számukra a felzárkózási lehetőséget azok a szabályok és programok teremthetik meg, amelyek az át- és továbbképzés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé teszik, és egyben ösztönzik is a részvételt.
Pölöskei Gáborné a tárgyalás során elmondta, hogy az ehhez szükséges fejlesztések Magyarországon már elkezdődtek, mégpedig – bár ez meglepőnek tűnhet – a kötelező óvodáztatás kiterjesztésével. A magyar megközelítést az OECD által bemutatott nemzetközi összehasonlító kutatási eredmények is igazolták: ezek tanulságai szerint a hosszabb idejű óvodai részvétel még a felnőttkorban is kimutatható készségtöbbletet eredményez.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a szakterületet érintő 2017. évi jogszabály-módosítás eredményeként Magyarországon a gazdasági szereplők bevonásával létrejöttek az Ágazati Készségtanácsok, amelyek hatékonyabban segítik majd a munkaerőpiaci igények pontosabb meghatározását és a megfelelő képzési kínálat kialakítását.
A konferencián elhangzott előadások, a szűkebb körű egyeztetéseken feltárt konkrét munkaerőpiaci megoldások és javaslatok alátámasztják az elmúlt időszak hazai fejlesztéseit, így különösen a szakképzés és felnőttképzés terén elindított fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztés területén az Ipar 4.0 programot, vagy a Digitális Jólét Program (DJP) közreműködésével létrehozott Digitális Munkaerő Programot (DMP). A megtett lépések együttesen képesek lehetnek felkészíteni a hazai gazdaságot és társadalmat a 2. Skills Summit eseményen előrevetített gazdasági és munkaerőpiaci változásokra.
(Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztály)
Forrás:
kormany.hu
10. oldal / 24