A tanműhelyek fejlesztését a cégekkel együttműködve tervezzük, mert a cél, hogy a diákoknak a duális képzésbe belépve meglegyen a szükséges alaptudásuk, ismerjék a korszerűbb gépeket, eszközöket és technológiákat – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Pölöskei Gáborné kiemelte: a szakmai képzés megerősítésének három fő pillére a vonzó környezet, a karrier lehetősége és az oktatók naprakész tudása. Tovább »


A tanműhelyek fejlesztését a cégekkel együttműködve tervezzük, mert a cél, hogy a diákoknak a duális képzésbe belépve meglegyen a szükséges alaptudásuk, ismerjék a korszerűbb gépeket, eszközöket és technológiákat – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Pölöskei Gáborné kiemelte: a szakmai képzés megerősítésének három fő pillére a vonzó környezet, a karrier lehetősége és az oktatók naprakész tudása.

Szakkepzes-678x381- 2018-ban a szakképzés terén az egyik legfontosabb változás, hogy tárgyalási platformokat hoztunk létre, amelyek széles körben érik el a gazdaság szereplőit, és ahol meg tudjuk vitatni a változó környezetünkkel együtt járó kihívásokat, azokra adható lehetséges válaszokat és megoldásokat – jelentette ki Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

Az egyik tárgyalási platform az Ágazati Készségtanácsok, amelyek a vállalatok aktív részvételével az adott ágazati képzés tartalmi megújításán dolgoznak. – Az újdonság az, hogy nem általános értelemben vett szakképzésben gondolkodunk, hanem tizenkilenc ágazatban. A tanácsok nagy intenzitással kezdték el a munkájukat, előremutató javaslatokkal álltak elő – emelte ki Pölöskei Gáborné.

Szólt arról is, hogy a részszakképesítéseket is beleszámítva közel 800 szakma van hazánkban, míg Németországban 320, Finnországban 120. A németek a már ma is sokkal kisebb számot a felére, a finnek pedig kilencvenre szeretnék csökkenteni. – Fontosnak tartjuk észszerűsíteni a kínálatot, mert minél kevesebb a szakma, annál szélesebb alapokra lehet helyezni az oktatást, így a gyors technológiai változásokra rugalmasabban lehet reagálni, és nem utolsósorban a diákok is könnyebben tudnak ezáltal választani. Ráadásul egy szélesebb alapra sokkal könnyebb egy gyors, dinamikus felnőttképzéssel szakmát építeni.

– Jó irányba haladunk, ezt jelzi az is, hogy míg más európai országokban nagyon magas a fiatalok munkanélkülisége, nálunk 2010 óta harmadára csökkent. A magyar fiatalok ma biztosak lehetnek benne, hogy szükség van rájuk, és egyre jobban megéri dolgozni, megéri egy jó szakmát tanulni, mert a fizikai dolgozóknál és a szakmunkásoknál nőnek legdinamikusabban a bérek – hangsúlyozta.


FONTOS A SZÉLES KÖRŰ EGYEZTETÉS


Elmondása szerint a másik fórum, amely a szakképzés és felnőttképzés egész rendszerének megújításán dolgozik, a szeptemberben alakult Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT). – Ennek 36 tagja van. Mindegyik pedagógus-szakszervezet elfogadta a meghívást, benne vannak a nagyvállalatok, az érintett minisztériumok, az Akadémia, az iskolafenntartók képviselői, az oktatási szakértők, a kamarák és az egyházak képviselői is. Benne van a Gyáriparosok Országos Szövetsége is, amelynek tagjai már több fórumon mondták el a véleményüket, és itt is megtehetik.

A SZIT-en belül különböző munkacsoportok alakultak a megoldandó feladatok feltérképezésére és konkrét javaslatok előkészítésére. Közülük kettő már befejezte a működését, és olyan anyagot tett le az asztalra, amelyet be tudtunk építeni a szabályozásba, például a kancellária felállításával – mondta Pölöskei Gáborné. Kiemelte: a háttéranyagok sokat segítenek a Szakképzés 4.0 stratégia megalapozásában is, a készülő koncepciót jövő tavaszig szeretnék a kormánynak bemutatni.

– Az állami szakképzési rendszer jól működik, stabil. Nincsenek forráshiányok, folyamatosak a fejlesztések, viszont a keresletvezérelt szakképzés megteremtéséhez a jelenlegi szakmai vezetés mellett menedzserszemléletű irányításra is szükség van. Ezért hozzuk létre a kancellária-rendszert – magyarázta a helyettes államtitkár.

A FEJLESZTÉS HÁROM PILLÉRE

 

A szakképzés fejlesztésének három pillére van. – Az egyik a vonzó környezet, ami a szakképző iskolák fejlesztését, az infrastruktúra és az eszközállomány megújítását jelenti. Miskolcon és Győrben már elkezdődött a kivitelezés tízmilliárd forintból, Debrecenben és Kecskeméten még az előkészítés fázisában vagyunk. Egyre javul az iskolaépületek szolgáltatási színvonala is, a szakképzési centrumok tagintézményeinek már csaknem fele megújult, folyamatosan zajlanak a beruházások az ország minden részén. A minisztérium arra törekszik, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény korszerűsítése megvalósuljon. A tanműhelyek fejlesztését a cégekkel együttműködve tervezzük, mert a cél, hogy a diákoknak a duális képzésbe belépve meglegyen a szükséges alaptudásuk, ismerjék a korszerűbb gépeket, eszközöket és technológiákat. Fontos, hogy rendelkezzenek digitális kompetenciával. A tankönyvfejlesztés helyét egyre inkább a digitális tartalomfejlesztés veszi át. A mai gyerekek érdeklődését jobban fel lehet kelteni egy oktatófilmmel, ezzel növelhető az iskolai oktatás hatékonysága is – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

A második ilyen pillér, hogy a gyerekek karrierlehetőséget lássanak a szakképzésben. – A szakgimnáziumban gyakorlatilag technikusképzés zajlik, ami már elegendő lehet például egy vállalati középvezetői szinthez, a legjobbakból pedig akár mérnökök is lehetnek. A célunk, hogy szakirányú végzettséggel könnyebb legyen a bekerülés az egyetemekre. Szeretnénk, ha mindenki látná, hogy előny a szakgimnáziumi végzettség. Számtalan vállalat tud behozni új tartalmakat az oktatásba, ilyen például az elektromos autók tananyaga.

A rendszert még rugalmasabbá szeretnénk tenni az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekre. Fontos az ösztöndíjrendszer is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek se maradjanak le a szakgimnáziumokról vagy a szakképzésről. A megújuló rendszer tehát különböző élethelyzetekre, ambíciókhoz többféle karrierutat kínál: annak, aki továbbtanulna, mert mérnök akar lenni, annak, aki az adott szakma mestere szeretne lenni, és annak, akinek a megkapaszkodásra, felzárkózásra kell esélyt adni – sorolta a helyettes államtitkár.

A szakmai képzés megerősítésének a harmadik pillére a naprakész tudású oktató lesz. – Tervezzük a mérnökök nagyobb arányú bevonását az oktatásba, és az üzemi környezetben történő pedagógus-továbbképzést. Mindezen lépések szükségesek ahhoz, hogy megvalósuljon a szakképzés rendszerszintű megújulása – emelte ki Pölöskei Gáborné.


NÉGY KÍSÉRLETI PROGRAM INDUL


A célok megvalósításához több kísérleti programot indítottunk el az év folyamán. – Az egyik a nagyvállalati modell. A Siemens Zrt. tanműhelyi bázisára alapozva egy komplex szakképzés-fejlesztési programot valósítunk meg. Ebben van pályaorientáció, duális képzés fejlesztése, digitális tananyagok kidolgozása, a képzés minőségbiztosítása.

A másik az ágazati képzőközpontok. Zalaegerszegen a tesztpálya fejlesztéséhez kapcsolódva olyan ágazati képzőközpont jött létre, amely a térség több vállalkozásának részvételével folytat duális gyakorlati oktatást a felsőoktatásban és a középfokú szakmai képzésben is. A harmadik az orientációs évfolyam kísérleti bevezetése. Gödön a piarista rend a tavalyi tanévben kísérleti jelleggel elindította az orientációs nulladik évet. Ide azokat a gyerekeket várják, akik nem tudják, merre menjenek tovább, vagy valamilyen hátránnyal, lemaradással küzdenek. Felmérik, hogy melyek a gyerekek erősségei és miben gyengébbek, majd egyedi kompetenciafejlesztéseket indítanak el. Azokat a diákokat is várják ide, akik tanácstalanok, hogy merre tanuljanak tovább – mondta a helyettes államtitkár.

A negyedik kísérleti program a műhelyiskolák elindítása. – Ezzel kívánjuk a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni az iskolai lemorzsolódást, a korai iskolaelhagyást. A szalézi renddel közösen Kazincbarcikán elinduló képzési forma lényege a mester-inas kapcsolat; a pedagógus itt mentorként jelenik meg. Nem az általános iskolai tananyag átismétlése zajlik, hanem a szakmához tartozó tudást erősítjük. Például ha valaki burkolást tanul, akkor a szakmai fogások elsajátítása mellett itt elsősorban azt tanulja meg, hogyan kell kiszámolni, mennyi csempére, padlólapra van szüksége. Egy nagyon rugalmas, egyénre szabott képzést szeretnénk a műhelyiskolákban kialakítani, ezzel biztosítva védőhálót a lemorzsolódás közelébe sodródó tanulóknak – zárta a beszélgetést Pölöskei Gáborné.


forrás: Magyar Idők