Megújuló szakképzés: korszerű intézmények és tartalomfejlesztés


A nagyvállalatok jelentős része jól felszerelt oktatási központokkal rendelkezik, szeretnénk elérni, hogy ezeket nyissák meg az iskolák előtt is – mondta Pölöskei Gáborné
Egyértelművé kell tenni a mérnöknek készülő fiatalok számára, hogy a szakgimnázium nemcsak az egyetemre való bekerülés, hanem a bent maradás lehetőségét is erősíti – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.Euroskills Budapest

Célként jelölték meg, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Most mennyire vagyunk messze ettől?

Már jelenleg is vannak olyan szakgimnáziumok, amelyek felveszik a versenyt a legjobb gimnáziumokkal. Arra törekszünk, hogy hosszú távon mindegyik intézmény hasonló minőségű képzést nyújtson. A célunk az, hogy a szakgimnázium a mérnökképzés előszobája legyen. Egyértelművé kell tenni a mérnöknek készülő fiatalok számára, hogy a szakgimnázium nemcsak az egyetemre való bekerülés, hanem a bent maradás lehetőségét is erősíti. A szakképzésben megszerezhető gyakorlat ezen a területen többet ad egy gimnáziumi képzésnél. A szakképzés stratégiai átalakítása során már eddig is történtek pozitív változások, például tavaly a tizedik évfolyamon bevezettük a pénzügyi és vállalkozói ismereteket, amely tárgyak a visszajelzések alapján a diákok hasznára válnak.


Az eddigi tapasztalatok alapján mennyien mennek a szakgimnáziumokból a felsőoktatásba?

A szakgimnáziumok esetében az elsődleges cél, hogy a diákok technikusi képesítést szerezzenek. A jelenlegi rendszerben négy év után a gyerekek ugyanúgy érettségiznek, mint a gimnáziumokban, majd ezután egy év szakmai képzést kapnak, amivel aztán technikusok lesznek. A cél, hogy minél több diák éljen ezzel a lehetőséggel, ami akár pluszpontokat is jelenthet továbbtanulásuk esetén. Egyre inkább tapasztaljuk azt is, hogy a felsőoktatásba be nem kerülő fiatalok az érettségi megszerzése után a szakképzést választják.


Májusban egy konferencián beszélt a szakképzési intézményrendszer hiányosságairól. Többek között azt mondta, hogy az intézmények elavultak, hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak. Tényleg ilyen rossz a helyzet?

A kihívásokra azért érdemes felhívni a figyelmet, hogy minél előbb megoldást találjunk rájuk. Az egyik ilyen feladat, hogy a szakképzésben tanuló gyerekek a 21. századi igényeket kiszolgáló épületekben sajátítsák el a naprakész ismereteket. Összességében kijelenthető, hogy a szakképzésben is szintet lépünk: az elmúlt két évben az intézmények közel fele megújult a fenntartó által biztosított tízmilliárd forint összegű forrásból, és még idén továbbiakat adunk át. Ezenkívül mintegy hétmilliárd forint keretösszegből további állagmegóvó felújítás valósul meg. Indítottunk egy tanműhely-fejlesztési programot is, bevonva az intézmények környezetében működő cégeket, figyelembe véve igényeiket, munkaerő-piaci elvárásaikat. A fejlesztési program része az infrastrukturális megújulás, a képzési szerkezet és tartalmak korszerűsítése. A miskolci és a győri centrum fejlesztési tervei már elkészültek, erre tízmilliárd forintot biztosítunk. A programot a következő időszakban szeretnénk az ország valamennyi szakképzési intézményére kiterjeszteni. A korszerűsítések mellett új intézményeket is létesítünk, így például negyven év után indult újra a szakképzés Sümegen, Mórahalmon iskolát és kollégiumot nyitunk, és tervezzük egy két tanítási nyelvű szakgimnázium létesítését is Biatorbágyon.


A szaktanári pálya népszerűsítésével kapcsolatban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, olyan diplomát kellene kiadni, amely megszerzésével a hallgató egyúttal szaktanári oklevelet is kap, amennyiben vállalja a tanítást. Ez mikor valósulhat meg?

Ennek előkészítését a felsőoktatási helyettes államtitkársággal közösen megkezdtük, így a szabályozások szükséges módosítása rövid időn belül megtörténhet. Fontos lenne, hogy ne párhuzamosan szerezzék meg a fiatalok a mérnök- és a pedagógusdiplomát, hanem egybeépítve jussanak hozzájuk. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy meghatározott kreditpontokkal lehetne pedagógusképesítést is kapni, így tanulmányai végén a hallgató egyszerre vehetné át a mérnöki és a mérnöktanári diplomáját.


A duális szakképzés reformjára és az ezt előkészítő program indítására négy évre szóló partnerségi megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Siemens Zrt. Pontosan miben fognak együttműködni?

A nagyvállalatok jelentős része jól felszerelt oktatási központokkal rendelkezik. Szeretnénk elérni, hogy ezeket ne csak belső képzésekre használják, hanem nyissák meg a beszállítói kör, a kis- és középvállalkozások, valamint az iskolák előtt is. A Siemens a gépipari ágazat fejlesztésében fog nekünk segíteni, és vállalta, hogy közreműködik egy új szabályozás kialakításában. Ez kiterjed arra, hogy miként lehet jobban elmélyíteni a duális képzést az iskola és vállalat között, hogyan lehetne a szakoktatókat olyan vállalaton belüli képzésekben, továbbképzésekben részesíteni, melyek során megismerkedhetnek a legkorszerűbb technológiákkal. Emellett szeretnénk elérni, hogy a vállalat szakemberei, mérnökei is jöjjenek ki az iskolákba, és tartsanak órákat a diákoknak. Szükség van a tartalomfejlesztésre is, amit a cégekkel együtt lehet eredményesen véghezvinni. Összességében azt szeretnénk elérni, hogy a vállalati szemléletet jobban megjelenítsük az iskolai életben.


A duális képzés a felsőoktatásban beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Jók a tapasztalatok, hiszen az ott végzett hallgatók bent maradnak a vállalati szférában, jól jövedelmező állásokat töltenek be, és a továbbtanulási lehetőség is adott számukra. A gyakorlati képzések általában modulokban, nagyobb egységekben zajlanak, vagyis a duális képzés esetében nem lehet negyvenöt perces órákban gondolkodni. Ehhez a szemlélethez a felsőoktatási törvény sokkal jobban igazodik, mint a jelentősen kötöttebb köznevelési szabályozás. Ezt mindenképpen fel kell oldani a szakképzés esetében.


Hamarosan a kormány elé kerül az idegen nyelvi stratégia. Hogyan reformálnák meg az idegennyelv-oktatást a szakgimnáziumokban?

Az Oktatási Hivatal ehhez kapcsolódó felmérése rávilágított arra, hogy az óraszámokat tekintve nemzetközi összehasonlításban jól állunk. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy más típusú órákra lenne szükség ahhoz, hogy javítsuk a gyerekek tudását. Mi most minden szakképzési centrumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamos gyerekek plusz százhúsz órát vehessenek igénybe nyelvtanulásra. Érdemes lenne megfontolni, hogy a mostani két nyelv helyett, a jelenlegi óraszám megtartásával egy nyelvet taníthatnának a szakgimnáziumokban. Ha pedig a motiváltabb tanuló szeretne második idegen nyelvet tanulni, azt a továbbiakban is megtehetné. Ezzel kapcsolatban számítunk az ITM kezdeményezésére létrejött Szakképzési Innovációs Tanács észrevételeire. Az idegennyelv-oktatással kapcsolatban a másik fontos szempont a csoportbontás kérdése. A felmérés arra is rámutatott, hogy a szakgimnáziumokban nem jellemző a gyerekek tudásszintje szerinti csoportbontás, holott ez csupán szervezési kérdés. Ezen mindenképpen változtatni fogunk a jövőben. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a szakképzési centrumokban.


2020-tól már csak azok kerülhetnek be a felsőoktatásba, akiknek van nyelvvizsgája. Mit gondol, készen állnak erre a középiskolák?

Erre a helyzetre készülni kell, ezért is teremtettük meg a lehetőséget a plusz százhúsz óra nyelvtanulásra. Emellett szükség van arra is, hogy a két tanítási nyelvű képzést erősítsük. Véleményem szerint azoknak a diákoknak, akik egyetemre akarnak menni, ez a változás nem jelenthet majd leküzdhetetlen akadályt.


Az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről mi a véleménye?

Nagy munka van benne, ugyanakkor még a szakképzés elvárásaihoz is igazítani kell. A véleményezési időszakban mi is megtettük a javaslatainkat.


A felnőttképzés esetében célként tűzték ki, hogy 2030-ig minden negyedik felnőtt részt vegyen benne. Ehhez milyen változtatásokra lesz szükség?

A felnőttképzés komoly átalakuláson megy keresztül, egyre többen jelentkeznek olyan hiányszakmákra, amelyek biztos megélhetést jelenthetnek. Míg három éve kilencezren, mostanra közel hatszor annyian, ötvenháromezren vannak a rendszerben. Már eddig is több fontos döntés született, például csökkentettük a támogatott képzések hosszúságát annak érdekében, hogy több vállalat, több lehetőséget tudjon biztosítani a dolgozóinak. Fontos lenne, hogy a jövőben jobban figyelembe vegyük a korábban már megszerzett tudást, ezen kívül felülvizsgáljuk az OKJ-s képzési rendszert, azzal a céllal, hogy a felnőttek számára gyorsabb, dinamikusabb képzést tegyünk elérhetővé.


Forrás: magyarhirlap.hu

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.