Több, mint ötvenezren tanulnak új szakmát a felnőttképzésben


A szakképzési rendszer korábban megkezdett korszerűsítése tovább folytatódik. A XXI. századi elvárásoknak megfelelően fejlesztjük az infrastruktúrát, új tartalomra és új módszertanra is szükség van, de talán a legfontosabb a gazdasági szereplők aktív megjelenése a képzésben – mondta lapunknak Pölöskei Gáborné. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a tematikus tanévnyitó konferenciasorozat lezárása kapcsán arról is szólt, hogy egyre több felnőtt látja a szakképzésben a jövőjét, karrierjét.

Csaknem ezerötszáz résztvevő tekintette át az ágazatot érintő kihívásokat és a lehetséges válaszokat a szeptember elején indult és a napokban zárult országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozat állomásain – mondta lapunknak Pölöskei Gáborné.

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a konferenciákra a különböző régiókban fontos szerepet játszó cégeket is meghívták, vagyis nemcsak oktatáspolitikával foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat, hanem a szakképzéshez szorosan kapcsolódó gazdasági szereplők képviselői is.

regionalis-szakkepzesi-es-felnottkepzesi-konf-PoloskeineIsmertetése szerint az előző ciklusban azért került a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a szak- és felnőttképzés, hogy a gazdaság igényeit ki tudja szolgálni, most pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál mindez azzal egészült ki, hogy hangsúlyossá vált a jövő, a megújulás, a technikai és technológiai újításokra való felkészülés is. Mint mondta, költségvetési forrásokból olyan infrastrukturális fejlesztések indulnak, amelyek révén XXI. századi körülmények közé kerülnek azok, akik a szakképzést választják.

– Ezek a fejlesztések elsősorban a szakképzési centrumok iskoláiban, tanműhelyeiben valósulnak meg. Győrben négymilliárd, Miskolcon hatmilliárd forint értékben indultak kísérleti programok – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné. Hozzátette, hogy ezen felül tízmilliárd forint jutott az intézmények infrastrukturális feltételeinek javításaira és új iskolák építésére. Példaként említette a nagykanizsai iskola és kollégium felújítását – az intézményeket pénteken adták át –, a mórahalmi beruházást vagy a sümegi iskolát, ez utóbbinak az átadása kedden lesz.

Szólt arról is, hogy szélesebb alapokra kell helyezni a képzést, ki kell alakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyekre a jövőben szüksége lehet egy diáknak. Mint mondta, emiatt meg kell újítani a tananyagot és az oktatás módszertanát is.

Kérdésünkre, hogy ez elsősorban a digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztését jelenti-e, Pölöskei Gáborné elmondta, hogy ezek is nagyon fontosak, de az ágazatok meg tudják fogalmazni, hogy milyen készségeket várnak el a jövőben a munkaerőpiacon. Példaként hozhatjuk a hálózatos gondolkodást, az együttműködést vagy akár a kreativitást – folytatta a helyettes államtitkár, aki szólt arról is, hogy a digitális technológiák elterjesztése érdekében indítottak olyan pályázatokat, amelyek révén a tanárok kifejezetten mobil eszközökre szabott digitális kompetenciafejlesztésen vehetnek részt.

Elmondása szerint további cél az, hogy a szakoktatók menjenek ki a piaci partnerekhez, és első kézből, akár tanártovábbképzés keretén belül tájékozódjanak arról, hol tartanak a fejlesztések. A gazdaság szereplői pedig képviseltessék magukat az iskolákban, az előadók beszéljenek a legújabb technológiákról, felkészítve a tanulókat a duális képzésre.

Mivel a gazdaság szereplőivel közösen szeretnék kialakítani az új oktatási célokat, ezért létrehozták az Ágazati Készség Tanácsokat. Mostanáig tizennyolc tanács alakult meg a kamara támogatásával, munkájukat nagy várakozás kíséri. Feladatuk lesz segítséget adni a tananyagtartalmak fejlesztésé-¬ben vagy az OKJ felülvizsgálatában. A szakképzési és felnőttképzési rendszer továbbfejlesztésére sok támogató javaslat érkezett. Ezért hozta létre az innovációs minisztérium a Szakképzési és Innovációs Tanácsot, amelyben szakképzéssel foglalkozó fenntartói, vállalati, érdekképviseleti csoportok mondhatják el javaslataikat.

– Ez nem egy érdekképviseleti kerekasztal, hanem egy szakértői tanács – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné. Hozzátette, hogy a munkacsoportokban már elkezdődött az együtt gondolkodás arról, hogy hogyan lehet népszerűbbé tenni a szakképzést, hogyan lehet fejleszteni a duális képzést, vagy az Ipar 4.0 elvárásait hogyan lehet még jobban becsatornázni a szakképzésbe, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekeket hogyan lehet bent tartani a szakképzésben és minimálisra csökkenteni a lemorzsolódást. Önálló munkacsoport jött létre a felnőttképzés megújítására is – tette hozzá.

– Azt látjuk, hogy a felnőttek már pontosan érzékelik, melyek azok a szakmák, amelyekből ma nagyon jól meg lehet élni, ezért ezeket felnőttoktatás keretében szeretnék megtanulni. Különösen megnövekedett a beiratkozások száma azóta, hogy három éve a második szakképesítés megszerzését is ingyenessé tettük. Míg 2015-ben mind-össze kilencezren vettek részt ebben az oktatási formában, tavaly már csaknem hatszor ennyien, 53 ezren. Az idei beiskolázás azt mutatja, hogy ez a szám tovább emelkedik. A felnőttoktatás legkeresettebb területei a jelentkezések alapján a villanyszerelő-, hegesztő-, ápoló- és könyvelőképzések – magyarázta Pölöskei Gáborné.

A helyettes államtitkár kiemelte: jövő kedden az esti nyitóceremóniával indul az EuroSkills Budapest 2018, a szakmák Európa-bajnoksága, amelyre 25 év alattiak jelentkezhettek. A rendezvényen 28 ország 525 tanulója méri össze ügyességét, tehetségét. A magyarok 31 versenyzővel 26 szakmában képviseltetik magukat.

Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy közülük tizenheten a szakképzési centrumok tanulói, de a hazai indulók között van egyetemista is. Az ingyenesen látogatható verseny szerdán kezdődik a Hungexpo területén, és jó alkalmat kínál arra, hogy akár az általános iskolások is megismerjék a különböző szakmákat, segítve ezzel pályaválasztásukat – tette hozzá.

forrás: Magyar Idők

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.