A digitalizáció megköveteli a képzési rendszerek átalakítását


A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.

A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A csúcstalálkozó előmozdítja a nyílt vitát arról, hogy az egyes országok mit tesznek azért, hogy polgáraik minden szükséges képességgel rendelkezzenek a hatékony részvételhez, képesek legyenek sikereket elérni a digitális világban.

„A digitalizáció olyan mértékben és gyorsasággal alakítja át a munkaadók által a munkavállalóktól elvárt készségek körét, hogy az új elvárásoknak megfelelő felkészültség biztosításához az oktatási és képzési rendszer minden szintjét fejleszteni kell” – mutatott rá Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője.

A rendezvényen a világ minden tájáról érkezett résztvevők, köztük több mint 20 állam oktatásért, képzésért felelős miniszterei és államtitkárai az oktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, tudomány és innováció tükrében tárgyalták meg a gazdasági fejlődés és a digitalizáció kérdéseit. Az összehívott szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati beavatkozásokkal, programokkal biztosíthatóak az eredményességhez, versenyképességhez elengedhetetlen digitális és egyéb készségek.

A konferencián az OECD szakértői elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy állami beavatkozások nélkül a digitalizáció a népességnek csak egy része számára jelent majd előnyt és előrelépési lehetőséget, míg azok, akik nem tudják megszerezni a szükséges készségeket, lemaradnak. Számukra a felzárkózási lehetőséget azok a szabályok és programok teremthetik meg, amelyek az át- és továbbképzés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé teszik, és egyben ösztönzik is a részvételt.

Pölöskei Gáborné a tárgyalás során elmondta, hogy az ehhez szükséges fejlesztések Magyarországon már elkezdődtek, mégpedig – bár ez meglepőnek tűnhet – a kötelező óvodáztatás kiterjesztésével. A magyar megközelítést az OECD által bemutatott nemzetközi összehasonlító kutatási eredmények is igazolták: ezek tanulságai szerint a hosszabb idejű óvodai részvétel még a felnőttkorban is kimutatható készségtöbbletet eredményez.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a szakterületet érintő 2017. évi jogszabály-módosítás eredményeként Magyarországon a gazdasági szereplők bevonásával létrejöttek az Ágazati Készségtanácsok, amelyek hatékonyabban segítik majd a munkaerőpiaci igények pontosabb meghatározását és a megfelelő képzési kínálat kialakítását.

A konferencián elhangzott előadások, a szűkebb körű egyeztetéseken feltárt konkrét munkaerőpiaci megoldások és javaslatok alátámasztják az elmúlt időszak hazai fejlesztéseit, így különösen a szakképzés és felnőttképzés terén elindított fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztés területén az Ipar 4.0 programot, vagy a Digitális Jólét Program (DJP) közreműködésével létrehozott Digitális Munkaerő Programot (DMP). A megtett lépések együttesen képesek lehetnek felkészíteni a hazai gazdaságot és társadalmat a 2. Skills Summit eseményen előrevetített gazdasági és munkaerőpiaci változásokra.

(Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztály)

Forrás:
kormany.hu

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.