NSZFH | Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Felgyorsítják a szakközépiskola-szakgimnázium fejlesztési programot


„Nem csak a gimnázium jó irány. Most felgyorsítjuk a szakközépiskola-szakgimnázium fejlesztési programot, az intézmények infrastruktúrája valóban elavult” –  mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Ösztöndíjprogram indulhat a szakközépiskolák és szakgimnáziumok tanárai számára, és „meg kell fontolni, hogy olyan diplomát adjunk ki, amelynek megszerzésével a hallgató egyúttal szaktanári oklevelet is kap, amennyiben vállalja a tanítást” – erről is beszélt Palkovics László a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

–  Pozitív várakozások előzték meg a minisztérium létrejöttét, még az ellenzéki pártok is üdvözölték, hogy lesz egy innovációval és technológiával foglalkozó minisztérium a kormányban. Meglehetősen különböző területek tartoznak a portfólióhoz, az energia- és a klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést, a szakképzést és az uniós források koordinálását is a minisztérium felügyeli. Ezek között mi a kapcsolódás?

–  A világban zajló technológiaváltáshoz minden közösségnek viszonyulnia kell, ha ebből kimaradunk, akkor le fogunk maradni. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. A technológia maga a kihívás, amelyhez alkalmazkodnunk kell, az innováció pedig az eszköz, amellyel ezt meg tudjuk tenni. A minisztérium működését tekintve a keretet a gazdaságstratégiai irányítás jelenti, és ezen belül van három eszközcsoport. Az egyik az innovációmenedzsment, amelynek részeként egyrészt a vállalatok és az egyetemek innovációs tevékenységét támogatjuk, másrészt a szakképzés felügyeletével a megfelelő szakembereket képzését segítjük elő. A második csoport azokat a területeket foglalja magában, amelyeken az állam maga is megjelenik mint piaci szereplő, ilyen például az energetika. A harmadik pedig az európai uniós pénzforrások kezelését jelenti, ami ahhoz kell, hogy mindezeket tudjuk finanszírozni.

–  Pölöskei Gáborné, aki eddig is a nemzetgazdasági tárcánál felelt a területért, azt mondta, hogy a szakképzésben részt vevő intézmények elavultak, hiányoznak a korszerű tankönyvek. Ön szerint is ilyen rossz a helyzet?

–  Tény, hogy jó pár feladatunk van ezen a területen. Már korábban elkezdtük és most felgyorsítjuk a szakközépiskola-szakgimnázium fejlesztési programot, ennek a forrásai biztosítottak. Az intézmények infrastruktúrája valóban elavult, így azt mindenképp meg kell újítani. Fontos, hogy bővítsük a szaktanári gárdát, jelenleg ugyanis ha valakinek el kell döntenie, hogy egy vállalatnál dolgozik vagy inkább iskolában tanít, nagy valószínűséggel az előbbi mellett dönt. Emiatt kevesen választják ezt a pályát és mostanra elöregedett a szakkutatói-szaktanári kar. Megoldás az lehet, ha a Klebelsberg-ösztöndíjprogramhoz hasonló programot indítunk számukra, emellett meg kell fontolni azt is, hogy olyan diplomát adjunk ki, amelynek megszerzésével a hallgató egyúttal egy szaktanári oklevelet is kap, amennyiben vállalja a tanítást. Továbbá a vállalatok segítségét kell kérnünk abban, hogy azok a dolgozók, akik a vállalati struktúrában a duá­lis képzésben tanuló hallgatókat tanítják, vegyenek részt az iskolai tanításban is. Az első és legfontosabb pedig az, hogy megértessük a szülőkkel és a gyerekekkel, hogy szakembernek, szakmunkásnak menni ugyanolyan perspektivikus, mint a felsőoktatásban tanulni.

–  Ezzel kapcsolatban gyakran hangzik el az ellenzék részéről, hogy Magyarország kezd összeszerelő országgá válni.

–  Először is az ellenzéki kollégáknak javaslom, hogy egyszer nézzenek meg egy vállalatot, milyen is egy ilyen „összeszerelő” üzem. Finnországban majdnem mindenki szerez valamilyen szakképzettséget, és a gyerekeknek negyven-ötven százaléka végzi el a középfokú intézményt gimnáziumi érettségivel. Németországban és Svájcban ugyanez a helyzet, márpedig ezekről az országokról nem lehet azt állítani, hogy sikertelenek lennének. Fontos, hogy ne riogassuk a gyerekeket és a szülőket azzal, hogy csak a gimnázium a jó irány. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ha a szakképzésben részt vevők később egyetemre akarnának menni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. A cél, hogy a szakgimnáziumok pozíciója megegyezzen a gimnáziumokéval, és egymás versenytársai legyenek.

–  A felnőttképzés esetében célként jelölte meg, hogy 2030-ra minden negyedik felnőtt részt vegyen benne. Ezt hogyan akarják elérni?

–  Magyarországon nagyon kevesen tanulnak felnőttképzésben, aminek egyik legfőbb oka, hogy nem elég hatékonyan működtetjük a rendszert. Ahhoz, hogy ez változzon, az iskolai képzéseket erősíteni kell, a vállalati képzéseket pedig elfogadottabbá kell tenni. Emellett támogatnunk kell azokat a piaci cégeket, amelyek már most magas színvonalú oktatást végeznek.

A teljes interjú elolvasható itt:

http://magyarhirlap.hu/cikk/119735/Nem_csak_a_gimnazium_jo_irany

hir20180605

Fotó: MTI

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.