Nem csodaszer a külföldi egyetem és a csocsóasztal
Készségfejlesztés, rugalmasság, alázat, visszacsatolás – a III. Versenyképes Oktatás konferencia résztvevői ezeket a területeket fejlesztenék a versenyképes oktatás és munkaerőpiac érdekében
2017. május 4. – Több mint 200 vállalati, kormányzati és oktatatási szakértő, illetve diák találkozott ma a III. Versenyképes Oktatás Konferencián az InterContinental Hotelben, hogy együtt tekintsék át a munkaerőpiac oktatási rendszerrel szembeni elvárásait, a fejlesztendő területeket és az egyes szereplők közötti együttműködés lehetőségeit. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2015-ben indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) együttműködésével a Versenyképes Oktatás konferenciát, hogy párbeszédet alakítson ki a vállalatok, az oktatási intézmények és a kormányzat között, amely célja Magyarország hosszútávú munkaerő-piaci versenyképességének javítása.
Nem csodaszer a külföldi egyetem és a csocsóasztal
Készségfejlesztés, rugalmasság, alázat, visszacsatolás – a III. Versenyképes Oktatás konferencia résztvevői ezeket a területeket fejlesztenék a versenyképes oktatás és munkaerőpiac érdekében
2017. május 4. – Több mint 200 vállalati, kormányzati és oktatatási szakértő, illetve diák találkozott ma a III. Versenyképes Oktatás Konferencián az InterContinental Hotelben, hogy együtt tekintsék át a munkaerőpiac oktatási rendszerrel szembeni elvárásait, a fejlesztendő területeket és az egyes szereplők közötti együttműködés lehetőségeit. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2015-ben indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) együttműködésével a Versenyképes Oktatás konferenciát, hogy párbeszédet alakítson ki a vállalatok, az oktatási intézmények és a kormányzat között, amely célja Magyarország hosszútávú munkaerő-piaci versenyképességének javítása.
Az esemény szakmai hátterét három aktuális, fiatalok körében készült kutatás adta, melyek fő tapasztalait vitatták meg a résztvevők. Az Engame Akadémia hiánypótló kutatásában arra kereste a választ, hogy a külföldön tanuló magyar diákok hogyan gondolkodnak a jövőjükkel kapcsolatban. Az online felmérés 500 külföldi egyetemi képzésben tanuló és az elmúlt években végzett diák részvételével készült. A PwC legújabb Munkáltatói Márka Kutatása több mint tizenkétezer közép- és felsőoktatási intézményben tanuló diák, fiatal pályakezdő megkérdezésével tárja fel, és teszi vállalatok számára láthatóvá, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek a fiatalok a munkáltató iránt, illetve mely preferenciák és ismérvek mentén hoznak döntést pályájuk tervezésekor, munkahelyük választásakor. Végül az Új Nemzedék Központ 2016-ban elkészített nagymintás, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatáson keresztül többek között a fiatalok családalapítási, karrierépítési terveivel kapcsolatos kérdésekre kereste a választ.
Az idei esemény célja a platformteremtés és a tudásmegosztás mellett az volt, hogy a résztvevők meghatározzák azokat a munkaerőpiaci és oktatási területet érintő konstruktív javaslatokat, melyek segítségével Magyarország javíthat versenyképességén. Ezeket a javaslatokat az AmCham a későbbiekben eljuttatja a kormányzat felé négy témában, melyek a fiatalok hazatérése és a tehetségek megtartása, az új munkavállalói igények és az egyetemi hallgatók készségei.
A beszélgetések során számos konkrét ötlet, javaslat fogalmazódott meg. Az oktatást érintő gondolatok közül fontos kiemelni, hogy egy külföldi egyetem sok esetben nem garancia az értékesebb, minőségibb képzésre, mint egy hazai diploma. Abban az esetben érdemes külföldi tanulmányokra szánni 3-5 évet, ha egy specifikusan kiválasztott top egyetemre nyer a hallgató felvételt, kalandvágyból egy kint elvégzett félév is kellő nemzetközi tapasztalatot tud adni, amit a későbbiekben akár a munkában is sikerrel kamatoztathat a hallgató. A nemzetközi tapasztalat abban tudja a hallgatókat leginkább segíteni, hogy azokat a készégeiket fejlesszék, amelyekre a magyar oktatási rendszer jelenleg nem fektet kellő hangsúlyt. Ilyenek a prezentációs készségek, a projekt-és csapatmunka vagy a digitális oktatás.
Lényeges változás állt be a munkaerőpiacon, miszerint ma már nem a munkáltató választ kollégát, hanem a munkavállaló választ magának munkahelyet. Így a vállalatok évek óta keresik azt a csodaszert, amivel a fiatal generációt meg tudják szólítani és hosszútávon a cégnél tudják tartani a tehetségeket. A csocsóasztal és az ízesített ingyen limonádé lenne a megoldás? Hosszútávon biztosan nem. Az előzetes felmérésekből és a helyszíni beszélgetésekből is az derült ki, hogy a megoldást a vállalatok rugalmasságában kell keresni – vonatkozzon ez a távmunkára, a munkaidőre, a nyári gyakorlatok rendszerére vagy akár a konkrét munkakörre–, a kölcsönös bizalomban és a folyamatos visszacsatolásban, aminek része az egymástól való tanulás is. A diákok felé az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy keressék és ragadják meg a lehetőségeket és alázattal közelítsenek az egyes feladatokhoz és az új helyzetekhez. Az oktatási intézményeknek elsősorban a már erős alapokat kéne tovább fejleszteniük és a nemzetközi jó gyakorlatokat is beépítve, illetve a vállalatokkal együttműködve gyakorlatiasabb, készségfókuszú és digitális oktatási rendszerek kidolgozását javasolták a résztvevők.
***
További információ:
Juhász Zsófia
Kommunikációs vezető
Amerikai Kereskedelmi Kamara
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 837 6799
AZ ESEMÉNY FŐSZERVEZŐI
Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham)
Az AmCham - mely egy önálló, kormányoktól politikailag, szervezetileg és pénzügyileg egyaránt független non-profit szervezet – 28 éve arra törekszik, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének javulásához. A Kamara jelenleg közel 370 tagot számlál, legtöbbjük nemzetközi vállalat magyarországi leányvállalata, illetve nagy számban hazai nagyvállalat vagy KKV. Tagjaink a teljes hazai export 35,3%-át adják, illetve több mint 220.000 főt foglalkoztatnak.
A III. Versenyképes Oktatás konferencia fontos állomás a Kormány és az AmCham párbeszédében. Az AmCham az elmúlt években folyamatos platformot működtet a vállalatok, az oktatási szféra és a kormányzat között, melynek egyik legfőbb célja, hogy a harmonizáljuk a munkaerőpiac és az oktatás lehetőségeit és elvárásait. Az egyeztetések eredményeként született szakmai javaslatainkat az „Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért” c javaslatcsomag részeként minden kormányzati partnerünk részére eljuttatuk és azokat a legmagasabb szinteken folyamatosan tárgyaljuk.
E tárgyalások pozitív hatással voltak többek közt a kilenc százalékra csökkent társasági nyereségadó és a foglalkoztatást terhelő adók csökkentése kapcsán, illetve a tárgyalások hozzájárultak a munkaerő mobilitást ösztönző törvénymódosításhoz, két új OKJ képzés elindításához, a FIEK (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) megalakításához, illetve új, vissza nem térítendő támogatási formák kerültek bevezetésre vállalati K+F tevékenység és a technológia-intenzív beruházások megvalósításának ösztönzése céljából.
Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befeketésösztönzéssel foglalkozó háttérintézmény. A HIPA díjmentes szakmai tanácsadást nyújt az érdekelt vállalatok számára egyablakos szolgáltatási modellben, támogatja őket a megfelelő telephely kiválasztásában, információt ad az állami támogatási lehetőségekről, testreszabott támogatási ajánlatokat dolgoz ki, segít a beruházási projektek megvalósításában és a hatóságokkal folytatott ügyintézésben.
2016 rekordév volt a befektetés-ösztönzés területén, az Ügynökség támogatásával 71 befektetési projekt (ebből 55 db újra befektetés és 16 db az újonnan érkező befektető) esetében született pozitív döntés. A 71 befektetési döntés eredményeként 17.647 új munkahely jön létre és 3,2 milliárd eurónyi külföldi tőke érkezik az országba.
A HIPA arra törekszik, hogy a „Made in Hungary” projektek mellett egyre inkább az „Invented in Hungary” típusú beruházásokat támogassa, ezáltal a magyar gazdaság Európa „termelési központjából” mindinkább a kontinens egyik meghatározó, „ipari és innovációs központjává” alakuljon át.
A HIPA célja, hogy a rendezvénynek köszönhetően tovább erősödjön a közvetlen, kétirányú párbeszéd a kormányzat és az AmCham tagvállalatai között a munkaerőt érintő témákban, hogy ezáltal minél több magas hozzáadott értékű munkahely jöhessen létre az országban.
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
A Kormány által elfogadott Irinyi Terv, a Digitális Oktatási Stratégia és a Digitális Exportfejlesztési Stratégia értelmében kiemelt cél a munkaerő versenyképességének fejlesztése, az állampolgárok aktív társadalmi részvétele és a társadalmi befogadás erősítése, a társadalmi tudás, a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztése és a digitális írástudás szintjének növelése által.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a fenti cél érdekében fejleszteni kívánja a gazdaság szereplőinek lehetőségeit a képzési tartalmak megújítása, módosítása, és átalakítása tekintetében, azért, hogy minél jobban növekedjen a magyar gazdaság versenyképessége, a vállalatok és az egyének szintjén egyaránt.
A BEMUTATOTT KUTATÁSOKRÓL ÉS SZAKMAI PARTNEINKRŐL
PwC
A munkaerővel kapcsolatos kérdések egyre sürgetőbb problémaként jelentkeznek, a vágyott kvalitású munkaerő iránt vívott verseny egyre fokozódik. A PricewaterhouseCoopers Magyarország, a világ élvonalbeli könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalatainak egyike, 163 év tapasztalatát, 157 országból eredő tudását és helyi szakértelmét ötvözve arra szánta el magát, hogy a leginkább érintett feleket megkérdezve válaszokat keressen a gazdaságot sújtó munkaerőhiányra. A PwC legújabb Munkáltatói Márka Kutatása több mint tizenkétezer közép- és felsőoktatási intézményben tanuló diák, fiatal pályakezdő megkérdezésével tárja fel, és teszi vállalatok számára láthatóvá, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek a fiatalok a munkáltató iránt, illetve mely preferenciák és ismérvek mentén hoznak döntést pályájuk tervezésekor, munkahelyük választásakor.
A kutatás olyan kulcs értékeket, dimenziókat vizsgálva, mint a kompenzáció, a munka tartalma, fejlődés és karrier, életstílus, magánélet egyensúlya, szervezet és kultúra, jövőkép és vezetés, valamint egyéb juttatások, rámutat a legvonzóbb munkahelyi tényezőkre és gyakorlatokra, illetve azokra az üzenetekre, melyekkel elérhetjük a fiatalokat.
A relatív fontosságot tekintve a kiemelkedő elemek közül a javadalmazáshoz kapcsolódó tényező csupán a harmadik a flexibilis munkavégzés, valamint a környezet és a munkatársak után. A mai fiatalt versenyképes tudás átadásával, felelősségteljes pozícióval, továbbá a fejlődés és a karrier építésének lehetőségével lehet meggyőzni arról, hogy Magyarországon hasznosítsa képességeit.
Engame Akadémia
Az Engame Akadémia hiánypótló kutatásában arra kereste a választ, hogy a külföldön tanuló magyar diákok hogyan gondolkodnak a jövőjükkel kapcsolatban. Az online felmérés 500 külföldi egyetemi képzésben tanuló és az elmúlt években végzett diák részvételével készült. Jelenleg körülbelül 10 000 magyar diák tanul külföldön, számuk évről évre 5-15%-kal nő a legnépszerűbb továbbtanulási célországokban (pl. Egyesült Királyság, Ausztria, Németország). A külföldi tanulmányok mellett a hazai felsőoktatás alacsonyabb színvonala valamint elvault tananyaga és módszertana miatt döntenek, valamint úgy érzik, külföldi diplomával jobb munkalehetőségek lesznek elérhetőek számukra a jövőben.
A megkérdezettek 40%-a szeretne hazaköltözni Magyarországra a jövőben, 30% külföldön maradna, további 30% pedig bizonytalan. A hazaköltözés mellett elsősorban személyes-érzelmi (pl. a családtól és otthontól való távolság), míg a külföldön maradás mellett főként racionális, sorkszor anyagi érvek szólnak (pl. magasabb fizetés és életszínvonal). A külföldön tanuló diákok jóval kevésbé érzik megbecsültnek szakterületüket itthon mint külföldön, főleg humán területeken. A munkahelyválaztásnál az Y generációs attitűdök kiemelten fontosak esetükben.
Új Nemzedék Központ
Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Új Nemzedék Központ (ÚNK) 2012 óta működik. Hitvallása, hogy jól működő és aktív közösségekre és egyenlő hozzáférést biztosító programokra van szükség, amelyekből a fiatalok inspirációt meríthetnek, fejleszthetik képességeiket, tudásukat, szociális tőkéjüket. Az ÚNK olyan intézmény, amely ott van, ahol a fiatalok: Budapesten, országosan és nemzetközi színtereken, fiatalok számára nyitott közösségi terekben, rendezvényeken, népszerű fesztiválokon, oktatási intézményekben és tehetséggondozásra fókuszáló eseményeken egyaránt. Az ÚNK tehetségsegítő, közösségépítő és mentoráló szerepén túl kutatásokat is végez: a 2016-ban elkészített nagymintás, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatáson keresztül többek között a fiatalok családalapítási, karrierépítési terveivel kapcsolatos kérdésekre kereste a választ.
Az Új Nemzedék Központ Európai Uniós forrásokból finanszírozott projekteket valósít meg és a Nemzeti Tehetség Program pályázatain keresztül is segíti a fiatalokat: a „Londonban a magyar tehetségekért” projektben például egyedülálló módon képez hidat az Egyesült Királyságban tanuló magyar fiatalok és az anyaország között, amelynek keretében indított NEXT Gyakornoki program célja, hogy a kint élő fiataloknak szóló karriertanácsadás mellett, összekösse őket a hazai munkaerőpiaci lehetőségekkel.
