Az állami fenntartásba vétel és az érintett TISZK-ek

Tájékoztató a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény január 1-jén hatályba lépett, a kérdést szabályozó szakaszairól

 

Az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák állami fenntartásba vétele a térségi integrált szakképző központok, azaz a TISZK-ek sorsát is befolyásolja. Az átvétel lebonyolításának alapelve, hogy uniós támogatást ne legyen szükséges az átalakulás miatt visszafizetni, illetve ne kerüljön veszélybe a felhasznált források elszámolhatósága, miközben a hazai vagy uniós forrásból megvalósult szellemi, szervezeti és infrastrukturális fejlesztések maradéktalanul megmaradjanak a szakképzési feladatellátás szolgálatában. A jogfolytonos átalakulás előkészítése és végrehajtása során mind az átadó, mind az átvevő szervek osztoznak a felelősségben. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy az állami fenntartásba vétel során sem az állam, sem az állami intézményfenntartó nem szerez tulajdonjogot, csupán vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogot.

A fentiek szerinti átalakulás a szakképzés-szervezési társulásként, valamint a gazdasági társaságként létrejött TISZK-ek esetében vet fel kérdéseket. Az átvétel végrehajtása során itt is figyelembe kell venni az átadást szabályozó törvényben megfogalmazottakat [a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény], az egyes részletszabályok pedig ? a 2013. január 1-jén hatályba lépett, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvényben foglalt kiegészítésekkel – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (Szt.) találhatók.

A társulások az állami átvétel közvetlen következményeként szűntek meg, ugyanis a fenntartók által létrehozott társulás létrehozásának jogalapja megszűnt január 1-jével. Csupán az egyértelműséget szolgálta, hogy ez rögzítésre is kerül az Szt-ben. Nem a TISZK szűnt meg ugyanakkor, hanem a TISZK mint együttműködési rendszer képviseletét ellátó és uniós támogatás esetén a pályázat kedvezményezettjeként működő társulás. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) e tekintetben a társulás jogutódja, azaz a KIK-nek kell ellátnia a fenntartási kötelezettség keretében kötelezően biztosítandó feladatokat, szolgáltatásokat a továbbiakban. A vagyon vagyonkezelésbe a KIK-hez kerül, a tulajdonjog pedig a társulási tag önkormányzatok között oszlik meg, az ő megállapodásuk szerint. Nem jelent gyakorlati problémát, ha a vagyon tulajdonjogának megosztásáról január folyamán rendelkeznek, a december 31-e az az elvi időpont, amikor megszűnik a tagok fenntartói szerepe.

Gazdasági társaság (gt.) esetében a gt. alapesetben megmarad a TISZK képviseletére feljogosított jogi személyként, az önkormányzati tulajdon arányában (legalább) ingyenes használati jog illeti meg a KIK-et a gt. tulajdona tekintetében. A gt. tehát viszi tovább a projektet, a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében megállapodást köt a KIK-kel, amelynek együttműködési kötelezettsége van. A gt. a tulajdonában lévő vagyon ingyenes használati jogát biztosítja a KIK számára, legalább a gt. önkormányzati tulajdona arányában.

Ha a tulajdonosok döntése alapján megszűnik a gt., és ezt a TISZK tagjainak január végéig jelzik, úgy a TISZK tagok döntenek róla, hogy mely jogi személy lássa el a továbbiakban a TISZK képviseletét. Túlnyomóan önkormányzati tulajdonnal létrejött gt-k esetében e képviseletre (és egyúttal az uniós támogatás kedvezményezettjének jogutódlására) a KIK az ésszerű választás.

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.