Az OECD éves oktatási jelentése szerint Magyarországon nemzetközi összevetésben is kimagasló szerepet tölt be a munkahelyen végzett gyakorlati képzés, jók a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei, és folyamatosan emelkednek az oktatói bérek. Tovább >>


Az OECD éves oktatási jelentése szerint Magyarországon nemzetközi összevetésben is kimagasló szerepet tölt be a munkahelyen végzett gyakorlati képzés, jók a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei, és folyamatosan emelkednek az oktatói bérek.

A ma megjelent jelentés fokozott figyelmet fordít a szakképzésre. A tanulmány kiemeli, hogy Magyarországon a szakképző iskolákban (a korábbi szakközépiskolákban) tanulók mindegyike vállalati környezetben megvalósuló gyakorlati oktatásban részesül. A munkahelyen végzett gyakorlati képzésben résztvevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. Hasonló értéket hazánkon kívül Dánia, Hollandia, Írország és Lettország esetében rögzít a dokumentum.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár elmondta: „A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2010 óta számos intézkedést tett a duális szakképzés elterjesztése, megerősítése érdekében. A szakképzés teljes körű átalakításának köszönhetően az OECD átlagnál jelentősen jobb, nemzetközi színtéren is előremutató eredményt értünk el a 3 éves képzésben. A cél a magyar duális szakképzési modell továbbfejlesztése a technikumokban, ami a tavaly márciusban elfogadott Szakképzés 4.0 Stratégiának is kiemelt fejlesztési területe.”

A jelentés kitér a szakképesítéssel rendelkező fiatal felnőttek foglalkoztatottsági arányára, amely Magyarországon 84 százalék, 8 százalékponttal több az általános középfokú végzettséget bírókénál.

Az elemzés a pedagógusok és oktatók bérével is foglalkozik, amely hazánkban jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Idén júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére, és szeptembertől általános tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók. A teljesítményalapú, motiváló bérezési rendszer és rugalmas foglalkoztatás bevezetése az eddiginél is több vállalati szakembert vonz majd a szakképzésbe.

A szakképzés megerősítésének célja, hogy minden magyar fiatal a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, így tisztességes munkával versenyképes jövedelemhez, biztos jövőhöz juthasson.

(ITM Kommunikáció)