Szakítani kell a „dobd el” kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében!


Áder János köztársasági elnök a Kaposvár Szakképzési Centrumban.

Az államfő a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Műszaki Szakgimnázium diákjainak a Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórát. Rámutatott: az emberiség az elmúlt 150 évben a „kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt. E szemlélet helyett szükséges az a gondolkodás, amely a hulladékot nem szemétnek, hanem felhasználható nyersanyagforrásnak tekinti. A kaposvári előadás volt az első rendhagyó fenntarthatósági, interaktív tanóra, amelyet interneten az egész országban követni lehetett.

Áder János hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető fontosságú a nemzeti kormányok és a leginkább szennyező cégek vállalásainak teljesítése a szennyezés csökkentéséért, de komoly szerepe van a tudománynak, a hatékony gazdálkodásnak, a jó vállalati megoldások elterjedésének és a takarékoskodásnak is.

Megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, és miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében – sorolta a tudomány feladatait.

Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával, továbbá kitért a klímavédelmi takarmányokra, amelyekkel 80 százalékkal csökkenthető a szarvasmarhatartásból eredő és a globális felmelegedés szempontjából a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb metángáz mennyisége.

Áder János szólt arról, hogy az egyén szintjén a megelőzés, a csökkentés, az újrahasználat, az újrahasznosítás, a komposztálás, a megjavítás elve mentén érdemes gondolkodni, s nagy gondot kell fordítani az energiatakarékosságra.

A köztársasági elnök az előadásában kiemelte, hogy 100 évvel ezelőtt 2 milliárd ember élt a Földön, számuk már 7,5 milliárdra nőtt, 2050-re pedig elérheti a 10 milliárdot.

Jelezte, a népességnövekedés, az urbanizáció egyre nagyobb kihívást jelent az élelmezés és az energiaellátás tekintetében, aminek következménye a Föld erőforrásainak gyors felélése.

Ötven évvel ezelőtt évente még annyit erőforrást használtunk el, amennyit a Föld reprodukálni tudott, ma 1,7 bolygónyit. Korábban a tőke kamataiból éltünk, ma a tőkét éljük fel – fogalmazott.

forrás: hirado.hu

SSL tanusítvány

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
H-1089 Budapest, Kálvária tér 7.