„Ha a fiatalok látnak maguk előtt jó példát, sikeres szakembereket, a szülők pedig tudják, hogy gyermekük előtt biztos jövő áll, akkor a képzés társadalmi elfogadottsága növekedhet”

Meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni a fiatalokat. Tudatosítani kell bennük, hogy érdemes a szakképzést választaniuk, továbbá hogy nemcsak a gimnázium, hanem a szakgimnázium is életpályát, karrierutat jelenthet számukra – hangsúlyozta Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke.

– Ettől az évtől számos új hatáskört kapott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Miért volt szükség a portfólió bővítésére?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) döntött arról, hogy az NSZFH a továbbiakban egy markánsan megjelenő középirányító szerv legyen és január 1-jétől megerősített jogkörökkel működjön. Ennek értelmében több, az intézményirányítással és -fenntartással kapcsolatos feladat is az NSZFH-hoz került, és a hivatal fontos szerepet tölt be az uniós projektek lebonyolításában és a hazai források támogatáskezelésében is. A jövő szakembereit fel kell készíteni arra, hogy az egyre gyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a negyedik ipari forradalom paradigmaváltást hoz a gazdaságban. Átalakulnak, megszűnnek munkakörök, ezzel párhuzamosan jelentős számban jönnek létre új szakmák. Jelenleg 44 szakképző centrumban 381 tagintézmény működik, és a cél, hogy ezek a szakképző intézmények a gazdaság igényeihez igazodó, keresletvezérelt szakmai képzési kínálatot nyújtsanak. Fontos, hogy a kikerülő fiatalok megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon, jó szakemberré váljanak és a szakképzésben szerzett gyakorlati és elméleti ismereteikre alapozva megfelelő karriert tudjanak építeni.

– Egy tavaly nyilvánosságra került, a szakképzésre vonatkozó jelentés szerint problémát jelent a lemorzsolódás, az elöregedő pedagóguskar, az intézmények infrastruktúrájára pedig elavult.

– Az infrastrukturális feltételek javítása érdekében már most is zajlanak fejlesztési programok, jelenleg minden második centrumban történik valamilyen fejlesztés. Fontos azzal is foglalkozni, hogy a szakembergárdát milyen módon tudjuk itt tartani a pályán, illetve hogy miként tudjuk megoldani az utánpótlást. A különböző szereplők, elsősorban a vállalatok együttműködésének köszönhetően mindenhol látjuk, hogy mely szakmákra mutatkozik nagyobb igény, azok esetében milyen korfáról beszélhetünk, és milyen mértékű utánpótlásra van szükség. A vállalatoknak is érdekük, hogy olyan képzések valósuljanak meg a képzőhelyeken, amelyekből ők is tudnak profitálni. Át kell állnunk egy keresletorientált gondolkodásra.

– Hogyan kívánják népszerűbbé tenni a szakképzést?

– Meg kell találni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni a fiatalokat. Tudatosítani kell bennük, hogy érdemes a szakképzést választaniuk, továbbá hogy nemcsak a gimnázium, hanem a szakgimnázium is életpályát, karrierutat jelenthet számukra. A legfontosabb feladatunk, hogy minél vonzóbbá tegyük számukra a szakmákat. Ha a fiatalok látnak maguk előtt megfelelő példát, sikeres szakembereket, a szülők pedig látják, hogy gyermekük előtt biztos jövő áll, akkor a szakképzés társadalmi elfogadottsága jelentősen növekedhet. Ezt mutatjuk be nekik a pályaorientációs eseményeinken, de az olyan nagyszabású rendezvények, mint amilyen a tavalyi EuroSkills verseny volt – amelyen a magyar diákok kiváló eredményeket tudtak felmutatni –, szintén jelentősen javítanak a szakképzés megítélésén.

– Az egyetemek után a szakképzésben is bevezették a kancelláriarendszert, amit ugyancsak ért bírálat. Például a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kancellár túlhatalmat fog kapni, és az átalakítást alaposabban át kellett volna gondolni.

– Fontos változás lesz, hogy míg korábban a szakképzési centrumok működéséért kizárólag a főigazgató felelt, mostantól az általa irányított intézmény szakmai tevékenységét felügyeli. A kancelláriarendszer célja a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodás, a menedzserszemléletű működtetés biztosítása. Azt reméljük, hogy a főigazgató és a kancellár jó együttműködése hozzájárul a színvonalasabb szakképzés és felnőttképzés megteremtéséhez.

Kucsák László

forrás: magyarhirlap.hu