IMG 482800Folyamatosan változnak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, a szakképzésnek lépést kell tartania ezzel - hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában szervezett esemény célja az Ipar 4.0 oktatási mintarendszer bemutatása volt a FESTO DIDACTIC Kft. támogatásával.

Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója köszöntőjében elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni. Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei - mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság - azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege.

Tovább »


Folyamatosan változnak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, a szakképzésnek lépést kell tartania ezzel - hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában szervezett esemény célja az Ipar 4.0 oktatási mintarendszer bemutatása volt a FESTO DIDACTIC Kft. támogatásával.

Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója köszöntőjében elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni. Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei - mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság - azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, György László példaként említette, hogy a problémamegoldás képessége, a csoportban való munka, továbbá a logikus rendszerben való gondolkodás kiemelt fontosságúvá vált. A 21. század legnagyobb kihívása a technológia változás, amely érinti a szakképzést és a felnőttképzést is, ezért alakítják át ezek rendszerét.

Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára előadását stílusosan egy iskolai szófordulattal kezdte: „Fel van adva a lecke!” —, hogy az oktatás lépést tudjon tartani a változásokkal. Ehhez a többek között vonzóvá kell tenni az infrastruktúrát, az eszközöket és az iskolai környezetet is, amelyek a 21. századi oktatást segítik.

Fontos a szakképzés vonzóvá tétele. Példaként említette, hogy nagy szükség van technikusokra, ehhez meg kell mutatni, milyen lehetőségek vannak e téren, s milyen karrierlehetőség vár rájuk.

Felhívta a figyelmet arra: fontos, hogy valóban olyan emberek oktassanak, akik a legmodernebb ismeretekkel fognak rendelkezni. A duális képzés lehetőséget ad arra, hogy a vállalatoknál lévő információk, technológiák bekerüljenek az oktatási rendszerbe.

Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke előadása elején felidézte, hogy egy generációval ezelőtt még hétfőnként adásszünet volt a tévében, ma pedig már elképzelni sem lehet az életet média és digitalizáció nélkül. Kiemelte: fontos, hogy a lehető legtöbb felületen el tudják érni a fiatalokat; fel kell mutatni, hogy milyen vonzó jövőt tud kínálni a szakképzés. Ehhez a feladathoz jól szervezett, innovatív hivatalra van szükség, amely sikerrel tudja kiszolgálni a mindig megújuló munkaerőpiaci és gazdasági igényeket. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az elmúlt években hatalmas lépéssel haladt e cél felé, elég csak a Digitális Közösségi Alkotóműhelyek országos hálózatára gondolni. A szakképzés megújításának fontos eleme – a duális képzés modelljén keresztül – a gazdaság szereplőivel való szoros együttműködés, amelynek tökéletes példája a mai átadóünnepség is.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a szakképzés kapcsán nemcsak arról kell beszélni, hogy a gazdaságnak munkaerőre van szüksége, hanem arról is, hogy az embernek is kell az alkotás öröme. Szükség van munkaerőre, befektetőre, külföldi tőkére, technológiára, de a legfontosabb, hogy mindenki kiteljesedhessen önmagában - fogalmazott.

Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa azt mondta: a magyar kormányzat, a tárca óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a behívható tőkét Magyarországra csábítsa. A KKM erre külön háttérintézményt működtet, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA). Ennek tavalyi működése nyomán 98 projekt jött Magyarországra, így csaknem 4,3 milliárd euró működő tőke érkezik ide a következő években, s 17 ezer új munkahely létesül.

A rendezvény zárásaként a Festo kft. szakmai bemutatója keretében az intézmény diákjainak aktív részvételével a vendégek ízelítőt kaphattak abból, mit is jelent az ipar 4.0 a gyakorlatban.

NSZFH Kommunikáció (forrás:kormany.hu)